Évbúcsúztató
Szonett
Házam falán imbolyog a lámpafény,
utat vág a homályos, sűrű ködbe,
ott fenn ezer csillagsugár, látod-e?
durranva sikolt, mint kitört lidércfény.
Az év utolsó napja hátam mögött,
hullócsillag lett minden megküzdött nap,
arra gondolok, mit hoz majd a holnap,
kísértek-e utamon felhők fölött?
És Te? -Jó lenne, ha most fognád kezem,
nehéz, mert félredobom büszkeségem,
Ne légy hullócsillag, arra koccintok!
Nagyon boldog új évet kívánok,
s számomra szívedben pici zugot,
mert a bolond nem Te, de én vagyok!
/ BI /
Kép:Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése