előtte vigyázzban csillagok állnak,
távolabb mind a felhők mögé bújtak,
köd szitál fentről és hullik monoton.
Majd ónos eső esik, jeges az út,
az udvar, a kert talaja világít,
fenn az ereszen síró jégcsap siklik,
egy kóor cica lába négyfelé fut.
Oly furcsa ez a tél- más, mint régen volt,
messzi égő erdőktől vörös égbolt,
tűzben égő fák, állatok teste.
Tél van, hó nélkül- a klima változik,
jéghegyek olvadnak-a Föld melegszik,
beteg a bolygó, kezelni kellene.
/BI/
Kép:Net
