Nem hagylak Benneteket pihenni, pedig az elmúlt hetekben nem volt könnyű feladatunk, ránk fér egy kis pihenés.
Ezért úgy gondoltam, most könnyítésként kicsit játszadozzunk, mi mással, mint a szavakkal. Ez eddig is így volt, de most nem kell tanulnunk, továbbá azon rágódnunk, mi is az én ars poetikám. Tehát játszunk...
Szerintem egy író embernek van példaképe, vagy egyszerűen szereti olvasni kedvencei verseit, valamiért rá figyel, azonosul az általa szeretett költő érzéseivel. Lehet ez a költő akár csoporton belül is, vagy a magyar-és világirodalom nagyjai közül valaki.
A feladat a következő: megkötés nélkül valamelyik kedvenc költőd verséből egy, max. két sor idézetének felhasználásával írj saját verset.Követheted a költő gondolatait, de még jobb, ha az idézethet párosítva a Te érzéseidet, gondolataidat írod le.A versformában nincs kötöttség, saját címet adhatsz a versnek, csupán egy kérésem lenne, a vers alá írjátok oda, kinek és melyik verséből idéztetetek. Természetesen az idézőjelet kérem az idézett mondat(mondatok)-hoz kitenni, továbbá a gyűjtőbe csak egy verset tegyetek be, persze írni bármennyit lehet. Kizárólag új versek kerüljenek a gyűjtőbe.
Szeretettel kívánok mindenkinek jó játékot, abban a titkos reményben, hogy érdekelni fog Benneteket ez a téma és minél többen írtok.
Én inspirációként egy versemet hoztam, bizonyára Ti ezektől sokkal jobbakat fogtok írni...
Jó játékot kívánok, lezárás péntek, 22-e, 20 óra.kor.
SZÁGULDÁS
Amikor az ifjúság madarát
még nem kellett kergetni,
ó, azok voltak a szép idők!
Énekeltek a búzamezők,
s az erdők halkan zsongtak,
szerelmesek bokrok alá bújtak...
Vadul átdübörögtünk az ifjú éveken,
örökké futottunk, nem néztük a távolságot,
hiába álltak előttünk élet-korlátok,
szilajul tapostuk a sarat, lendülettel..
"Jó lovasok voltunk, világgá vágtattunk,
s nem a távolság, ó! az élet fogyott el."
Idézet:
Sinka István: Lovasok az opál mezőkön című verséből.
B Ilona Tóthné
