" A mai nap az a holnap, amelyért aggódtunk tegnap."
Erre a hétre az időjósok elég morcos időt harangoztak be, amit az időjárás nem cáfolt meg,a reggel elég borusan kezdődött.
Én is-mint gondolom mindnyájan így ünnepek előtt, már egy héttel előtte összeírok egy listát az elvégzendő feledatokról.Persze, senkit nem érdekel, hogy mit főzök, takarítok, van-e a spájzban új papir a befőttek alatt, a bejárati ajtó fölött ott tanyázik-e éppen az ügyeletes pókom, aminek mindig kiteszem a szűrét, de egy félóra múlva egy másik már pont ott van.Szóval nem izgat az én nagy munkám senkit sem rajtam kívűl, de az embernek a vérében van, ha már ünnep jön, akkor takarítani kell..
A listám és az időjárás miatt a mai teendőm a fűvágás az utcán, udvaron, kertben, egyszóval mindenhol, ahol fűlelőhely található. Fel is keltem hajnali nyolckor és megragadtam a fűnyírógépet. A fűvágást két okból nem szeretem. Egy: nem lehet titokban csinálni, kettő: meg kell küzdenem a kutyával. A kutyának ugyanis a fűnyíró a halálos ellensége. Az összes fogával a kerekekbe akaszkodik, majd mint a krokodil az áldozatával,-cibálja és forog vele. De végre sikerült legyőznöm és kijutottam az utcára, vagy két sort végigmasíroztam, mikor félszemmel láttam, hogy a szomszédomnak is sürgős dolga akadt az utcafronti előkertben.Mindjárt oda is kiáltott, hogy "tisztára", amit igyekeztem nem meghallani, így a nyomaték kedvéért kijött, miközben az egyik szomszédnőm bőszen pucolta az ablakot.Az előkertes szomszédomnak három hete halt meg a felesége, elég zárkózottan éltek.Szegény idős ember, örült, hogy végre beszélhetett valakivel. Azért borzasztó ez az élet, főleg így, idős korban egyedülmaradni.Már vagy másfél órát beszélgettünk, szerencsére a kezemben lévő seprőre támaszkodtam, a nyele már kezdett elhajolni, amikor a szomszéd úr belekezdett az élete történetébe...Egy szó, mint száz, közel húsz év alatt-mióta itt lakom-ennyit nem beszélt még velem..Ablakpucoló szomszédnőmet is próbáltam a beszélgetésbe bevonni, mikor nagy szatyrokkal a kezében feltűnt az utca végén a másik szomszédnőm, akinek a minap gyógyszerért bementem a városba.Igy aztán hárman-négyen folytattuk a tereferét, sajnos az utcai fűvágásom a beütemezett időtől jócskán elcsúszott..
Az udvar és a kert már gyorsabban ment,mert kapun belül voltam. Most végeztem, de megcsináltam!
B Ilona Tóthné
Kép:saját
