2014. november 22., szombat

HOL AZ ÓRÁS


Tudod-e milyen volt a szövőgép és rokka,
melyeken nagyanyám szőnyeget szőtt s a fonalat fonta?
Ott állt a csűrben és én elbűvölten néztem,
ahogy a piros-fehér fonalak szövődtek a gépen..
A ráncos ujjak tolták-vonták a mintázatot,
s a szőtt mintákkal a fehér vászon új életet kapott.
Még ma is melegen néz rám szobám faláról,
rongyszőnyegem lépteimet halkítja a padlásról.
Melegséget érzek, mert mögötte a kétkezi munka
s egy szelet az életemből,-ahogyan nagyanyám mondta..


De ugyanolyan becsülete volt a nótás cipésznek,
ki serényen tódozta-fótozta a lyukas cipőket.
Ma már csak ritkán akad egy-egy letörtsarkú topánka,
a cipészmester kulcsokat másol zárakba..
Hol az órás, ki javította az időmérő szerkezetet?
Mikor nem elem mozgatta az apró fogaskerekeket..
Van-e még kovács mester, kosárfonó, asztalos,
seprűkészítő, köszörűs, drótos tót és agyagos?
Ne hagyjuk, hogy e mesterségek kihaljanak,
s a gépek leigázzák hagyományainkat!

Ezért írjunk róluk minél többen,
osztozzunk együtt emlékeinkben..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

2014. november 20., csütörtök

ŐSZ VÉGÉN



Ősz végén a hortenziám
olyan, mint egy idős dáma
sötétre őszül ezerszirmú
nyári rózsaszín virága.
Mutatóul kivillan még
egy-egy kései hajtás,
aztán az is szineződik,
mint az elmult ifjúság..
De a zord idő az egyenes
szárakat sem töri meg,
büszke tartással emelik fel
bölccsé vált virág-.fejüket.


B Ilona Tóthné
Kép: saját

53 Imre König, Ferencziné Kapás Irma és további 51 ember/2016.11.05.


Ma olyan szép idő volt,kicsit kikönyököltem az ablakpárkányra. Alattam egy csodálatos, hatalmas hortenzia bokor van, már megbrnult virágaival is fenséges...A látványától eszembe jutott ez a versem:

2017.09.29.
Bartha Ilona fényképe.
ŐSZ VÉGÉN

Ősz végén a hortenziám
olyan, mint egy idős dáma
sötétre őszül ezerszirmú
nyári rózsaszín virága.
Mutatóul kivillan még
egy-egy kései hajtás,
aztán az is szineződik,
mint az elmult  ifjúság..
De a zord idő az egyenes
szárakat sem töri meg,
büszke tartással emelik fel
bölccsé vált virág-.fejüket.

B Ilona Tóthné
Kép: saját
Sándor képéhez:

SZABADSÁG

A szabadság érzése tölti el a lelkem,
ha erre a képre pillantásom vetem..
Nincsenek korlátok, karám, és nyakló,
csak a végtelen mező és három legelésző ló.
Talán honfoglaló őseim is ezt a képet látták,
mikor szülőföldemet hazámul választották..
Két ló párban, egymás mellett tépi a füvet,
szerelmüket nem homályosítja esti szürkület..
És a tiszta tó tükrén lebegő árnyékuk
nem vésztjósló sötét árny,csak jelzi, van italuk..
Minden rajta van e képen, ami szép életünkhöz kellene,
szerelem, tiszta víz, bő étek, szabadság, nyugalom és béke,
olykor a nap elé kúszó felhők, -mintegy Isten intelme-,
őrízd és védd azt, ami megadatott,
hogy soha ne takarja felhő a napot!

B Ilona Tóthné

2014. november 16., vasárnap

ANYA

Még itt vagyok benned, meg sem születtem,
tested piros erei körülfonnak engem,
szíved ritmusára lépbölcsőm nesztelen ring,
szeretet szirmokkal rám rózsákat hintsz.
S mikor majd szenvedéseddel világra jövök,
kékmadár szárnyaival hozzád repülök,
boldog sírásommal vegyül örömkönnyed
tudom, mindig velem leszel és én veled..

B Ilona Tóthné
Kép: Gaudi Márton, Az anya