Spárga , levelesen

2015. május 29.
Élvezem most ezt a szép, napos időt! Hogy fokozzam az örömöm, megfőztem a spárgát, pirított morzsában megforgattam és készítettem mellé majonézt. Finom volt. Ha valaki kedvet kapna hozzá, felhívom figyelmét, hogy a héját jól hámozza le, hogy ne legyen szálkás.A fehéren is van héj, csak nem látszik...
Közben olvasgattam a hozzászólásokat és hallgattam a rádiót.
Éva írta, jó lenne valami téma, amiről írhatnánk. Magamba merültem és eszembe jutott sok minden, picit mosolyogtam is, jó a közérztem, a spárgám megtette a hatását. Jókedvűen kanalaztam, mikor a déli hírekben hallom, hogy a menekültek szállítására, azaz az ember-csempészetre egy egész maffiahálózat épült ki, ami már hazánkban is felütötte a fejét. Hatalmas összeg ezeknek a szerencsétlen embereknek eljutni a "jobb világba". Már, ha egyáltalán eljutnak.
Ezen töprengtem, mikor a postás csengetett és hozott egy levelet. Valaki írt, onnan, fentről, no, nem a mennyországból. Gondolom,mást is ért hasoló meglepetés.
A levél tele volt kérdésekkel.
A kérdések a bevándorlásra vonatkoztak. Hogy mit szólok ehhez meg ahhoz.
Mit is szólhatnék, mikor még a kivándorlás fölött sem tértem napirendre ?
Mint egyszerű embernek, az járt a fejemben, mit is tennék én ezeknek az éhhalálhoz közel, egyáltalán az életükért küzdő embereknek a helyében?
Nekem semmi nem jutott eszembe, csak szégyelltem magam, hogy néha , ha valami baj ér, jajongok és síránkozom, miközben biztos menedékemben, az otthonomban itt ütögetem a billentyűket, falatozom a spárgámat és szürcsölgetem a kávémat. Nekünk a nagy
'létbizonytalanságban" fogalmunk sincs, hogyan lehet ezt megélni, túlélni..Csak azt tudom, hogy a Föld mindenkié és a bajbajutottakon segíteni kellene.
Hát ezt szólok hozzá. De olyan érzésem van, igazából senkit nem érdekel az én véleményem..

B Ilona Tóthné
Kép:saját

Tetszik · Hozzászólás · Megosztom

BIZONYTALANSÁG

Mottóm: Kínlódtam eleget, kínlódjon már más is.
Megírtam életem első disztichonját( már ha az) és hogy "jóindulatomat" visszakapjam, szigorú kritikát várok..:)
(Disztichon: Két soronként 31 szótag,gyakran több önálló mondat van benne, kérdés és válasz, állítás és tagadás feszülhet a csöpp univerzumban.Spondeus és daktilus verslábak alkotják.)

Tegnap temetőjéből még susognak elhaló hangok,
borzongok, nem akarom, hogy a múlt réme cibáljon.

Vissza az időben nem kutatok már. Minek?
Az óra ketyeg, de még ígérethegyek ormára tekintek.
..
Változik a holnap? Vagy sodródnak emberek,
gyötört menekültek, s testüket befogadják a mély tengerek.

Oly messze a part, reménye a jobb életnek, ne féljek,
legyen földünk biztos kikötő, hol az élet élhető.
B Ilona Tóthné
Kép: net

Tetszik · Hozzászólás · Megosztom

NEKEM A SZERETET

A szeretet egy súlytalan szívpillangó,
mely észrevétlen rászáll a lelkemre,
s áttetsző szárnyin nesztelen lebegve
fényt talál a sötétben, s ez olyan jó!
Meleg napsugár, mely elűzi a hideget,
s feltöri a szívben gondoktól lerakódott kéreget...
De fájó is néha,borongós, levert napokon,
mikor elér a magány s valami belém szúr,
mint mikor a bolond szél a hajamba túr,
s a repkedő hajszálak, mint szeretet-sugarak
csak áradnának, de senkit nem találnak,
mert szeretteim sokan már fenn tanyáznak...
Ilyenkor felveszem a telefont s hívok egy barátot,
vagy elnyújtózom a napon és nézek egy virágot,
s érzem, már nem is a nap sugara melegít,
hanem itt belül a szeretet az, ami megérint...

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Fehér-feketék

Fehér-feketék

(Töredék)
Szonett 80.

Fehér-feketék az emlék foszlányok,
az ódon színek, illatok elégtek,
idő-derengésben még fel-fel tűnnek,
kinyílnak, mint az évelő virágok.

Kézen fogva mentünk a kerti úton,
-a növényeknek is kell a szeretet,
mert olyanok ők, mint a gyermekek,-
meleg mosollyal magyaráztad buzgón.

Én lestem minden szavad, mozdulatod,
-a kis virág is nő majd, ha locsolod!
Rezzentek talpunk alatt a kavicsok...

Ó, hogy fognám most én a te kezed!
De már csak képről idézem emléked
elmosódva, mégis színeket látok...

B Ilona Tóthné
Kép: saját