.2016.11,09.
Öt éve írtam...Azóta néhány versem "megszületett"...Csak előbújt valami..
:)
Várakozó állásponton vagyok..
Az élet mindig tartogat meglepetéseket.
Egy régi ismerősömről,barátomról, volt osztálytársamról most tudtam
meg,milyen gyönyörűen farag.Ő orvos,velem egykorú lévén már szintén
nyugdijas Azt eddig is tudtam,hogy nagyszerűen fényképez,karácsonyi
meglepetésként pedig "ennivaló",aranyos mézes-figurákat sütöget a
családnak és bizton állithatom,egy hivatásos mézeskalács készitő sem
alkot különbet.Ennyi sok-sok év elteltével örömmel vettem tudomást a
művészi fokon végzett faragási tevékenységéről..
Azóta csak
álmélkodom és várakozó állásponton vagyok.Olyan sok minden lakozik az
emberben,amit az idő kihoz belőlünk..Lehet,hogy nem is tudtunk róla,hogy
van bennünk valami.De az idő mindent bebizonyit..Vajon belőletek
kandikált-e ki rejtett tartalék?
Mit tagadjam,mióta Gyuri
faragását megtudtam, figyelem magamat.Számba vettem,mi az,amit hobbi
szinten tudok,illetve tudtam,-de erről majd később.Szóval
rajzolni,kézimunkázni mindig nagyon szerettem,sőt újabban főzni is.De a
főzéshez úgy érzem,nincs meg a kellő alázatom,mert ha valami nem úgy
sikerül,ahogy a nagy könyvben meg van irva,-kivágom,mint a macskát..E
téren tehát még van tennivalóm. Ráadásul azt is észrevettem-amit nagyon
szégyellek-,hogy mióta "gépezek",időnként a helyeírásommal is baj van.
Mindezek ellenére reménykedem.Talán még van egy kis időm,hátha bennem
is..De az idő csak telik és csak nem akar előbújni semmi..Egyszer,talán,
mégis valami..Addig sem esem kétségbe! Bőven van miben
gyönyörködnöm,hallgatnom,olvasnom.
B Ilona Tóthné
