hogy megtaláljalak az őszi fák lehulló levelébe',
elrejtettelek esti csillag izzó tűztestébe,
hogy megtaláljalak a reggeli harmat áttetsző gyöngyébe'
arcodat faragtam kőkemény sziklára,
s öreg fa idő marcangolta kéreg-ráncaira.
Úgy elrejtettelek, hogy senki ne tudja, hol vagy,
a Mindenhol és Minden nekem nyomot hagy.
Mégsem talállak sehol, -csak egy helyen,
utánad vágyakozó, szomorú szívemben...
Bartha Ilona
Kép: Net
deviantart.com
Bartha Ilona: Elrejtettelek