Persze, az én legjobb tudásom nem jelent semmit, lehet, hogy amikor erről tanultunk, éppen hiányoztam, mert a miskolci Béke moziban egy jó film ment, már nem emlékszem.
Most nem másról van szó, mint a vaskapumról.A kapum ugyanis ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Makacskodik. Pedig eleve egy rossz konstrukció, amit úgy kellett volna megcsinálni, hogy a kiskapu mellé egy acéloszlopot betonozni, ahhoz csatlakozott volna zárral a kiskapu. De nem, nálam a kiskapu a több, mint 2 méter széles nagykapuhoz csatlakozik. Ennek az a következménye, ha kiállok a kocsival, mindkét kaput ki kell nyitni.De még rosszabb a helyzet, ha ki akarok menni, vagy hozzám jön valaki és csak a kiskaput nyitnám. Így, feltételes módban. Mert se télen, se nyáron nem tudom kinyitni.Nem értem, miért van ez így, mert a régi tulajdonos, aki ezt a kaput csinálta, az utca főokosa volt, nála jobban senki nem tudott semmit.Lehet, hogy ő is hiányzott a fizika óráról, csak ügyesen titkolta. De halottakról jót, vagy halkan...
Na már most...Télen az én vaskapum kitágul és olyan szorosan simul a nagykapuhoz, mint egy hőszerelmes a párjához.Se ki, se be. Istenem, csak 2-3 mm-t engedne a szorításból, minden rendben lenne! De nem, ha kimegyek,ki kell nyitnom a nagykaput, mi által a kutya szeme rögtön felcsillan a szabadulás reményében, majd követi a hörgés, mert szabad kezemmel megfogom a nyakörvét, oda a reménység. Ha, ha, miért legyen neki jobb, mint nekem?
Most a forró napokban már éppen egy kapu-doki után akartam nézni, lent matattam a nagykapunál, mikor megtörtént a csoda.A kiskapu magától kinyilt! A szám is tátva maradt! Nem kellett kirángatnom a nagykapu szorításából, magától elengedte. Nem kitágult, hanem összeszűkült, pont arra a néhány milliméterre, ami ehhez kellett. Ezt tette a forróság. Hurrá, megtaláltam a kiskaput!-Vagy mégsem? Mert akkor a lábam mitől dagadt meg??
Bartha Ilona
Kép:saját
