De bent a szobában a kandalló tüze meleget árasztva, fényesen lángolt, delejesen világított a szoba falán.Sándor és Kata a kandalló előtt ültek, mosolyogtak, halkan beszélgettek, néha belekóstoltak a csillogó vörösborba.Meghitt este volt, régen nemérezték ilyen közel magukat egymáshoz.
Sándor és Kata korán összeházasodtak.Sándor utolsó éves volt a helyi egyetemen, Kata alighogy leérettségizett. Katáék nagy családiházban laktak,-miután az apja egy balesetben meghalt-a mama nagyon boldog volt, amikor a fiatalok hozzáköltöztek.
Milyen szépek voltak azok az évek! Nagyon szerették egymást, mindenhova együttjártak, szabadidejükben szinházba, moziba, hangversenyre.
A gyerekek születése megkoronázta életüket.A mama gyengéd, segitőkész keze mindenben kisegítette őket, felelős beosztásban dolgoztak, néha távol a gyerekektől, de a mamára mindig számíthattak.Felejthetetlenek voltak a nyári fürdőzések, kirándulások, télen a korcsolyázás ás szánkózás. No, és az ünnepek!Ajándékbontó, csodákra tágranyilt gyermekszemek, kacagás, játék..
Minden tökéletes és szép volt egészen addig,míg néhány éve a mama hirtelen meg nem halt.Akkor minden megváltozott.
A gyerekek 7 és 8 évesek voltak, hiányzott nekik a mama törődése, gyengédsége, szeretete.Kata állandó rohanásban volt, hozta-vitte a gyerekeket az iskolába, majd irány a munkahely, az otthoni gondok, tennivalók megoldása, maradéktalan elvégzése. Munka után a háztartási munkák, főzés a gyerekek és a férje ellátása a maradék erejét is felemésztették. Esténként bezuhant az ágyba és csak arra gondolt, holnap minden kezdődik előről.Most érzékelte, hogy az anyja mennyi áldozatot hozott értük és soha egy panasz-szó nem hangzott el az ajkáról. Sőt, tán' még örűlt is neki..
Sándor élte tovább a megszokott életét, ha korábban hazaért, kikérdezte a gyerekektől a leckét, kicsit beszélgetett , játszott velük, aztán bevonult a szobájába, a munkájára koncentrált, szinte nem is vette észre Kata mindennapi őrlődését, természetesnek vette, hogy esténként terített asztal várja, hogy másnap frissen vasalt ingben, csinosan megy a munkahelyére.
Már alig beszélgettek, mindenki el volt foglalva a maga dolgával.
Aztán Sándor egyre később járt haza.Kata rosszat sejtett, hiszen nem tudott arról, amiről a jólértesültek már suttogtak a háta mögött.Végül egy barátnője-aki a férjével együtt dolgozott,-felvilágosította.- Sándor-de az is lehet, hogy fordítva-szemetvetett egy kolléganőjére-vallotta be Erika.
Kata összeomlott.Nem vonta felelősségre Sándort,-annál sokkal büszkébb volt-,de akkor úgy érezte, ezt soha nem tudja megbocsájtani férjének. Mégjobban magábafordult, már a válás gondolata is felvetődött benne, de amikor a gyerekek meleg szemébe nézett, elhessegette a gondolatot.Valamit tenni kell, ez így nem mehet tovább!
Sándor is észrevette, hogy sutyorognak a háta mögött és amikor otthon Kata hideg, gondterhelt arcát figyelte, rájött, hogy a felesége mindent tud. Amikor reggel nem volt kikészítve a frissenvasalt ing, tétován álldogállt, Kata félvállról odavetette: - Majd a szeretőd felöltöztet!
Sándor talpa alól kicsúszott a talaj. Rájött, hogy a biztonságot egy pillanat alatt elveszítheti. Szerette a feleségét, a ő részéről nem volt komoly a "másik" eset, nem is gondolt a következményekre.
Közeledett a karácsony. Kata kitett magáért, előre készűlt a gyerekekkel, sütött, főzött, még arra is szakított időt, hogy a fodrászhoz elmenjen. Karácsony estéjén- mintha felfüggesztették volna, márcsak a gyerekek miatt is a "hidegségüket"- együtt örültek és boldogan figyelték a gyerekeket.
Kata a fa alatt talált egy borítékot, benne két személyre, szilveszterre szóló welness-jegyet.
A.gyerekeket erre a két napra Erika elvállalta és ők most a kiadós fürdőzés után ott ültek a kandalló előtt, mosolyogtak és halkan beszélgettek, a lángok vibráltak a szoba falán, miközben néha belekoóstoltak a csillogó vörösborba és mögöttük csendesen szólt Vivaldi zenéje, a Tél..
Ilona B.T.
Kép: saját
http://youtu.be/tiQiBBU7Lug
