A boldogságról/ JÁTÉK 2. 2016. SZÓKINCSTANYA

Kedves Tanyalakók!

Kicsit nehéz a helyzetem, egyrészt nem könnyű Edit sikeres játék hete után "labdába rúgni", másrészt oly sok értékes gondolatról írtunk már verseket, hogy ugyancsak törnöm kellett a fejemet...
De azért még hevernek témák gondolat-könyvünkben, közülük választottam egyet, bízom benne, a témám mindenkit érdekelni fog.
A télvégi fáradtság, a változó időjárás és a hétköznapok szürkesége az embert kicsit letargikussá teszi.Ezért arra gondoltam, törjünk ki ebből a szomorú hangulatból és írjunk a BOLDOGSÁGRÓL.
Szerintetek mi a boldogság? Ki hogyan éli meg a boldogságot, kinek mit jelent a boldogság, ki mit tesz azért, hogy boldog legyen. Szerteágazó téma, hiszen a természet, a család, egy-egy történés pillanata, egy élmény és még sok más boldoggá tehet bennünket.
Mi, magyarok mindig szomorkodunk, elégedetlenkedünk, közben talán észre sem vesszük, mennyi boldog pillanat van az életben.Gondolkodjunk el rajta! Azon, hogy esténként megvacsorázva leülünk a TV vagy a számítógép elé, ugyanakkor számtalan helyen a világban talán egy szelet zsíros kenyér, vagy egy pohár tiszta víz sokaknak a boldogságot jelentené...
Különösebb megkötésem nincs, 4 soros, max. 5 versszakos verseket várok, tetszőlegesen választott rímekkel, tehát lehet a,a,b,b, vagy a,b,a,b, vagy a,b,b,a, rímekkel, soronként max. 15 szótag számmal.
Megadok még három régi szavunkat, amiket be kell a versbe építeni, ezek: ájer,csücsörke, düléndez.
Kérem, hogy a gyűjtőbe csak egy verset tegyetek be, akinek nehézsége van a feltevéssel, kérem, jelezze és írja a vers fölé:játékra.
Sikeres vers írást és játékot kívánok, számítva admin-társaimra.
Az inspiráló versem elé Márai Sándortól tettem egy idézetet, nemcsak azért, mert szeretem az írásait, de megfontolandó, amit ebben a témában írt.
Köszönettel: B Ilona Tóthné


Márai Sándor:

"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."

Egy boldog pillanat

Egy nyári délután a nap is búcsúzni készült már,
ültem a kerti padon fáradtan, munka után,
lábamnál a kutya álomba nyúltan hevert,
a fenyő ágak között egy csücsörke csipegett.

Előtte locsoltam és a szomjas, száraz föld
itta a nedűt és a víz eltűnt a rögök közt,
s gyönyörködtem, az ájer sem rezdült,a kókadt növények,
mint kiszáradt testek, szívták magukba a nedveket.

A narancsos fény már elárasztotta a kertet,
e néhány perc alatt a rózsám is újjászületett,
béke töltött el, s lelkembe cseppenként csurgó derű,
eszembe sem jutott, hogy az élet milyen keserű...

Ekkor csengettek, s te ott düléndeztél a kapuban,
váratlanul jöttél és közölted, mondandód van,
leültél mellém s hévvel magyaráztál valamit,
közben észre sem vetted, hogy kezed megérint.

Ez egy hétköznapi nap volt, angyalok  nélkül,
de e naplemente pillanatát eltettem emlékül,
egy baráti érintés, a nedves fű szétáradó illata
ottt, abban a pillanatban a boldogság volt maga...

B Ilona Tóthné

Ágnes Trubicza felkérésére feltettem 3 régi fotómat. Az első Keszthelyen készült, apám halála után anyámmal és keresztfiammal, a második Angliában, a sógörnőmmel és unokahúgommal, a harmadik a Tervezőirodában.
Felkérem Mikolai Zsuzsát a játék folytatására, köszönettel.

Andrasné Tóth, Zsuzsa Várkonyi, Ági Szutor és további 62 ember kedveli ezt.

.

Gyula Gulyás‎ – Szókincstanya

 ·

B Ilona Tóthné: Szép estét!

Dobok még néhány hasábot a kandallóba,
ne hüljön ki reggelre a Fészek -szoba..
Kint még itt-ott szállingózik a hó,
fehér arccal jelezve, én vagyok a tél-utó.
Az éjszakák is hidegek, kell még meleg takaró,
parázs pattog, hangja oly békésen altató.
Tegyük félre gondjainkat, álmunk legyen jó!

Good evening

B Ilona Tóthné: Szép estét!

gyusziapu.deviantart.com

Sándor februári játékára

Viszonzatlan tuskó szerelem

Drága szerelmem, barátom,
tehetek én bármit, úgy látom,
hőn szeretsz és azt sem bánod,
-nem dicsekvésnek szánom-
ha hátadon a vesszőket vágom..
Sőt, ütlek, verlek és te tűröd,
bár tudod, nincs semmi bűnöd,
szerelmed úgy megkeményítette lelked,
hogy gyarlóságaimat szó nélkül viseled.
S milyen boldog vagy,
midőn szalonnasütéskor
fejedre helyezem fenekem,
nem kis teher, ez aztán a szerelem!
Ó, drága tuskó barátom,
ne haragudj, ha néha a fejszét
beléd vágom...
Egyszer még tűzbe is mégy értem,
s meleg lángnyelveddel
símogatsz majd engem...
Nem tagadom, én örülnék,
ha soha nem látnálak,
s nem nekem kellene rajtad
aprítani a tüzifámat..

Nem csak egy tárgy, nekem több

Reggel a vágytól remegek,
illatos véred átjárja testemet,
pedig bugyborékolsz, köhögsz,
néha szemtelenül szembeköpsz,
s ha felforrsz, ki ereszted a gőzt,
ami vehemensen úgy alá fakad,
mint a lillafüredi zuhatag...
Csészémben már ott gőzölög
mártírhalálod, a fekete,
csak cukor és tejszín kell bele,
s iszom ezt a mennyei nedüt,
elfelejtek minden keserűt...
Ó, kévéfőző, te vagy az én párom,
nélküled alacsony lenne
a vérnyomásom..

Lehetetlen

Lehoznám a csillagokat,
csak még egyszer láthassalak.
Víz lennék egy nagy folyóban,
visszafelé folynék onnan,
újra a forráshoz érnék,
ahol kristályvizet innék...
Leülnék a holdsarlóra
ott hintáznék hébe-hóba,
lógatnám a lábamat,
kacagnék jó nagyokat.
Leugorva vágtatok a Tejúton,
csillagszemű pejlovamon,
moroghatna az Oroszlán,
leintenének az Ikrek,
én útdíjat nem fizetek!
Egy másik bolygón
a lovamat kikötném,
s a zödemberkék előtt
kalapom levenném..
S reggel, mikor felébredek,
lepkeszárnyon elrebbenek...

B Ilona Tóthné
kép: Net

A beszélgetés

Az idő repül. Tegnap ültem a TV előtt, ahol egy műsor keretében a kilencvenes évekről beszélgettek.
Először csak ámultam, aztán mosolyogtam, mert valami olyasmit éreztem, mint amikor gyermekkoromban azt kérte a történelem tanárom: - no, fiam, akkor mesélj, mit tudsz Sztálin elvtárs koráról?
Szóval a kilencvenes évek...Nekem olyan, mintha tegnap lett volna. Atya ég, akkor született az unokám és már elmúlt 20 éves!
Emlékszem, abban az időben mindig azért imádkoztam, hogy érjem meg a 2000-t, hiszen az az ezredforduló éve, micsoda élmény ezt átélni, nem mindenkinek adatik meg. Aztán, mire szétnéztem, 2016 lett.
Most azért imádkozom, hogy érjem meg a 2020-at

és akkor is ott üljek a TV előtt, amiben éppen arról beszélgetnek, milyenek is voltak azok a kétezres évek?
Mert az idő úgy elrepül, hogy észre sem vesszük...

B Ilona Tóthné

Csendes nappalok és éjszakák

 Edit játékára

"Azok a csendes éjszakák és nappalok,
Csak a toll serceg, életre kelnek a sorok,
A szavak aprócska gyémántszemek,
A gondolatfüzértől a világ fényesebb."

Csak a toll serceg, életre kelnek a sorok,
lelkemre íródnak, folynak, mint a jégcsapok,
ma létem üveggömbjébe burkoltam magam,
ne fájjon semmi, ami volt és ami van.

A szavak aprócska gyémántszemek,
tétova kezemtől felvillanó lámpám fényében,
egymásba illeszkedő képek rendjében,
mint láncon az apró gyöngyszemek.

A gondolatfüzértől a világ fényesebb,
csak én, én vagyok néha szétesett,
oly szürke és sötét ez a télvége,
a szavakból tavaszt tűzök tollam hegyére.

Azok a csendes éjszakák és nappalok,
oly jó merengeni, távoliak a világi zajok,
narancshajnalokon kinyílnak a csöndvirágok,
s az álmoktól még kábán a szírmokra írogatok..

Az idézet Fekete Edit verséből való.

B Ilona Tóthné
Kép: Net