Egy pillanat

Egy pillanat



Újra beszökött az este,

ma láttalak egy percre..

Kérdőn csodálkozó pillantásod

kicsit torzzá tette arcvonásod,

s én hirtelen e furcsa pillanatban

meglepődtem magamon magamban,

mert idegenként néztem rád,

nem volt már bennem semmi vád.

S mint őszi fáról lehulló sárga levél,

melyet tovább sodor az enyhe szél,

oly közömbösen mentem el előtted,

mintha nem is találkoztam volna veled..


A földre hullott levél már az elmúlásé..


fotó: Zádor György Imre

: Ilona B. T.

Éji álom

Éji álom

Ilona Bartha Toth, 

 

Újra itt a fekete este
a fényt takarja éj leple,
álmom nem békés, altató,
inkább bántóan bénitó.
Jönnek a lidércek,
összefonódva repülnek,
tarka ruhában
szines pehelyként
lebbennek a sötétben.
Szellemek, menjetek!
Ha jön a hajnal,
kiszáradt torokkal
félálomban még látom
tépett madárszárnyon
suhanva reppennek
az ébredő horizonton.

Angyalokkal szeretnék
álmodni..

Bevásárlás 1.

Bevásárlás

Ma megpróbálok kicsit pihenni. Tegnap ugyanis elintéztem a szokásos havi nagy bevásárlásomat. Esett az eső, de legalább nem csúszott az út, úgyhogy ezt az alkalmat kihasználva elindultam a közeli TESCO-ba.

Minden van ott, mi szem-szájnak ingere. Túl sok is, csak most minden máshol található. mint ahol eddig a helye volt..
A húsféléknél sokat kellett sorba állni, ami engem különösen megvisel, mert nem birok állni. De milyen jó ez a bevásárló-kocsi!
A vásárlásomat félig a kocsimon fekve bonyolitom! Más is igy csinálja, tőlük lestem el ezt a taktikát.Igy az sem zavar, hogy kétszer annyi utat teszek meg, mint kellene, ugyanis akárhogy lavirozok, a kocsi soha nem arra megy, amerre én szeretném.De sebaj, igy fekve kibirható!
Azért lenne egy javaslatom: olyan sokat fejlődött már a technika, nem lenne nagy dolog olyan bevásárlókocsit tervezni, aminek kormánya lenne, hátul pedig kiképezni egy kényelmes ülőhelyet és mint a kőkorszaki szakiknál Béni módra lábbal hajtható lenne.Abszolút energiatakarékos!Ezáltal-a kényelemtől eltekintve- kevesebb kinai cipőt kellene vásárolni..
A TESCO-nak megérné, mert elég sok haszon marad náluk, amiről a pénztárnál a számla kifizetésekor jöttem rá.Ugyanis semmivel többet nem vásároltam, mint máskor, mégis majdnem másfélszeres számlát kaptam..
Javukra legyen mondva, valami pontokat kinálgattak a húszezerforintos edénykészlethez, amit itt nálunk a kultúrházban megvehetek háromezerért.

Már sötétedett, mire hazaértem, boldog voltam, hogy szerencsésen letudtam a nagy vásárlást, igy a jövő évig a lábamat sem teszem ki a lakásból, bár még ajándékokat kellene venni, hogy a Jézuska ne jöjjön üres kézzel.
Este aztán szortiroztam, pakolásztam, amit egy fokkal a vásárlásnál is jobban utálok, de Advent lévén nem zsörtölődtem magamban.
Elgondolkodtam, miért is kell ez a nagy hajcihő, sok kajálás, törtragyogás a szent ünnepre?
Ha rajtam állna, meggyújtanék néhány gyertyát, csendes békében, nyugalomban, áhitattal nézném a pislákoló gyertyafényt, mint nyári éjszakákon az égen ragyogó csillagokat..

A bejegyzést írta: Ilona B. T.

Karácsonyi kaktusz

Haiku

karácsonyi kaktusz

szép karácsonyi
kaktusz tüske nélküli
szeretetharang

Tanka

melegség

megfagyott jeges
sziveket fény sugara
úgy felolvasztja
mint ablakomra fagyott
jégvirágokat a hő

Irta: Ilona B. T.

GYERMEKKOROM

Gyermekkorom

/Szabálytalan vers/
Ilona B.T.

én
gyermekként
nagyon boldog voltam
a lét még csak pislákolt bennem
mikor a sötét, hideg óvóhelyen
mint Jancsi Juliska kezét, apámét el nem
engedtem
aztán, mikor kezdődött az iskola, örömmel
mentem
nem mindennap, mert hárman jártunk egy cipőben.
Mégis, milyen boldogok voltak ezek az évek!
Számitógép a tiz ujjunk volt
ha rossz voltam, a tanitónéni megkorholt
szünetben fejen álltunk a lábazaton, télen
korcsolyáztunk az udvaron
de mentünk kirándulni sokat, lestük az erdei vadakat
a felvonulásokon cipeltük a plakátokat
lobogtattuk a csokrokat
ujjongtunk éltettük "apánkat", kinek képe boritotta a falakat
onnan tekintett ránk féltőn és kopasz feje ragyogott éltetőn.
De mindig volt kenyér az asztalon
apám, anyám munkába ment minden hajnalon
mig engedték a "nagyok"
de nem éheztünk, kaptunk Amerikából csomagot
benne rengeteg pudingot és
ejtőernyőselymet
anyám tündéri ujjai
gyönyörű blúzt varrtak belőle
én lettem az osztály szépe
hogy villogtam benne!
Olyan szép volt minden, nyáron a strandon
télen a fűtött szobában hallgattuk a rádiót
apám hegedült, lassan mindenki elszenderült,.
az évzáró ünnepélyen
matrózruhám lobogott a szélben
vigyázban és könnyes szemmel énekeltük a
HIMNUSZ-t
olyan boldog voltam és feledtem a
minuszt

én..