Öröm és meglepetés

Elmondani nem tudom, milyen öröm és meglepetés ért ma. Dél körül éppen hazavánszorogtam az ezévi utolsó bevásárlásomból, fáradtan és azzal a mélységes elhatározással, hogy január végéig a lábamat sem teszem ki a házból.Nagyon el tudok már fáradni a "városba járástól".Még ki sem pakoltam, leültem, mikor csengettek.A postás volt, aki csomagokat tartott a kezében és én meglepetéssel konstatáltam, hogy a MANE Alkotók Nemzetközi Egyesületének kiadványait tartja kezében, az ÚJ VERŐFÉNY MAGAZIN-t és a LÉLEKHÚR ANTOLÓGIA 2019 kiadványát. Sőt,egy ELÉKLAP-ot, amely nevemre szólt A csend üzenete című szonettem elsmeréséül. Végtelenül jólesett, egyáltalán nem számítottam rájuk. Ezúton szeretném megköszönni és kifejezni hálámat ezért a gesztusért, az ezévi talán legnagyobb örömet adó ajándékért. Köszönöm szépen és januárban rendezni fogom a

felém is irányuló figyelmedet, kedves Ary! Szeretettel: Ilona

Zsíroskenyér hagymával Valamelyik nap pizzát sütöttem, lestem, míg süledezett, aztán a vége az volt, hogy rászóltam magamra:-mit úrizálsz itt, mikor nincs jobb kaja a zsiroskenyérnél hagymával! Én már csak tudom, igazi retro-kaja, gyerekkori kedvenceim közé tartozott. Igaz, ritkán adódott helyette más... Szóval együnk zsíroskenyeret hagymával! Erő van benne... Öregapámnak csak úgy lendült tőle a kaszája! Azt már tudtad, hogy a disznózsír jót tesz a szívnek, de most valami döbbenetes is kiderült... A nyolcvanas években az állati eredetű zsírokat erősen kritizálták a tudósok, sajnos kiderült, hogy ez elsősorban az étolaj gyártók által finanszírozott kutatások miatt volt, egyszerű üzleti érdekből csapták be az embereket. Mára elismerték, hogy a zsírnak számtalan pozitív egészségügyi hatása van és most bármennyire furcsán hangzik is, de a disznózsír az egyik legegészségesebb étel. A zsír szinte minden konyhában ott van, akkor is, ha olajjal sütnek az emberek, azért egy disznósült alá mindenki zsírt tesz, nem étolajat. Igazából azonban krumplisütéshez vagy rántás alá is ezt kellene használni. A zsír bödönben jól tárolható, főzéshez is használható, de még a sütemények elkészítéséhez is finom lehet, bár sokaknak szokatlan. Sokan azt gondolják, hogy nem tesz jót az egészségnek, a táplálkozás szakértői szerint azonban a disznózsírnak csak pozitív egészségügyi hatásai vannak! A zsír remek hatásai: · Az olívaolajat követve a második legegészségesebb zsír, mivel telítetlen zsírsavakból áll. · A disznózsír olajsav tartalmával enyhíti a depressziót, vagy annak kialakulását megelőzi. · D vitamin forrásnak is jó. · Egyensúlyban tartja a hormonháztartást és támogatja a pajzsmirigy egészségesen működését. · Ami legmeglepőbb, hogy míg az étolaj az egyik legrákkeltőbb élelmiszer, a zsírban megtalálható anyagok csökkentik a rák kialakulásának az esélyét, főleg a mellrák kifejlődésének esélyét csökkenthetik. · A koleszterinszintet is alacsonyan tartja, védi az ereket. /NET/ 4 hozzászólás 8 megosztás

Emlékező beszélgetés halottak napján

Támadt egy ötletem.A mai nap alkalmas arra,hogy kicsit magunkba szálljunk..Beszélgessünk..Egy meghitt,asztal melletti beszélgetésre invitállak benneteket,égő gyertyák mellett.Mindenki azt mesél el magáról,szeretteiről,gondolatairól,amit akar.Többen vagyunk most egyedül,társasmagányban és olyanok is,akiknek talán a sors megadta azt a szerencsét,hogy szerető társ,gyerekek,unokák mellett családi körben tölthetik a mai estét. Akkor én elkezdem..Elvesztettem szüleimet,testvéreimet,férjemet sok közeli hozzátartozómat és nagyon sok barátomat.Ahogy az ember megy kifelé az időből,annál jobban csökken körülötte a szeretett emberek létszáma.De ez az élet rendje,az ember végül egyedül hal meg.Én az előbbiek dacára is szerencsésnek mondhatom magam,mert megadatott,hogy mindenkire szeretettel gondoljak.Azt mondják,nem emlékek,hanem szeretet van.Sok benne az igazság.Azt hiszem,a legfontosabb dolgunk,hogy ezt továbbadjuk.. /BI/ 34 hozzászólás 5 megosztás

Ünnepi hangulat

Igazán szép idő volt ma! Ebben a napfényes időben ünnepi hangulatom nem lett volna teljes, ha bent ücsörgök és a plafont nézve emlékezem 56-ra. Mert bőven lenne mire emlékezni, főleg a családomat is érintő eseményekre, melyeket inkább szeretnék elfelejteni. Így kimentem, felástam kis kertemet,lassan minden kialakul,reggel elvittek jópár zsák zöldet, így lassan tisztul a kép.Aztán megfőztem három napra, finomakat, mert ünnep van. Szóval sose legyen rosszabb!

Vígan él a favágó

Már kezd terhes lenni, annyit dícsérem magam magamban.Nagyon büszke vagyok!Eme kijelentésemet csak az érti meg, aki már sajátkezüleg dolgozott fel két 20-25 m-es kivágott fenyőfát.Ágak cipelése,gallyazása, felfűrészelése.No és a rengeteg zöld zsákolása, a fűtésre nem alkalmas ágak 1 m-esre vágása, kötözése, szállításra előkészítése. De magad Uram, ha szolgád nincs, bár nem tagadom,kedves szomszédom felajánlotta a segítségét, a gallyazásba be is segített, de mondtam neki, nem venném a lelkemre, ha az ő dereka is lerobbanna. Elvégre az időmbe belefér, legfeljebb addig nem keserítelek Benneteket haszontalan kapirgálásaimmal. Szóval túl vagyok rajta és képzeljétek- már dögrováson voltam két hete az izületi fájdalmaim miatt,-most e fájdalom enyhítve csillapítókkal nem volt annyira érezhető.Jót tett a mozgás. De azért megfogadtam,az életben több fát nem ültetek, így nem is lesz mit kivágni.Vigye el a kisördög az öndícséretemet!

A látogatás

Remek napom volt. Azzal kezdem, hogy végre engem is figyelmébe fogadott egy kandúr. Nem akármilyen, hogy dicsekedjek.Gyönyörűszemű, szürke egyéniség.:) Érdekes, mert eddig csak a lányok szerettek.Jöttek-mentek ki tudja honnan, árnyékként követtek, ha megláttak,hanyatdobták magukat és szinte ragyogott a szemük, ha végigsimítottam őket. De sajnos, a látogatások eredménye egy idő után mindegyiknél azonos volt.Két-három szőrgombóc.Szerencsére valamennyinek sikerült gazdát találni. Bandika-így kereszteltem el a lovagomat- nem csak nemében külömbözött a többitől, de természetében is.Dél körül jött általában, úgy tett,mintha egyáltalán észre sem venné jelentéktelen személyemet, azaz rám sem hederített, peckesen tett néhány kört az udvaron, majd átpréselte magát a kerítés lécei között oszt jó napot!Igazi jobbik-nem.Már arra gondoltam, nem is én érdeklem, csak az eltű lányokat keresi.De ma más volt. Odajött hozzám és megengedte, hogy a fejét megsimogassam, majd elnyújtózott mellettem...

Gáz van

Reggel szokás szerint ide telepedtem a gép elé, nézelődni, hozzászólni, jó reggelt kívánni. De sehol semmi. Mindegy, megfőzöm a kávét-gondoltam, egy jó forró kávé majd lehűt a kertben, árnyas  fa alatt. De ez is csak terv maradt. Aztán éppen nekiláttam a porszívózásnak, mikor felrémlett, hogy hetekkel ezelőtt bedobtak egy cetlit a postaládába, hogy ma 8-tól 15 h-ig áramszünet lesz. Hát ennyit a fenenagy technikáról, áramfüggők vagyunk, ha nincs, szinte megáll az élet.Hogyan melegítem meg az ebédet a mikróban? Gáz van...Gáz van! Még jó, hogy eszembejutott...

Azért lám, most mégis le tudtam írni ezt a néhány szót, mert becsületükre legyen mondva, előbb visszakapcsolták az áramot....

Kép:Net

Egy telefonhívás

"Sok ember fog ki-és besétálni az életedbe, de csak az igazi barátok hagynak lábnyomot a szívedben." /Roosvelt)

Reggel telefoncsörgésre ébredtem és kicsit kábán bosszankodtam, mert a korai hívások idején én még se élő, se holt nem vagyok. Általában-rossz alvó lévén-hajnal előtt alszom el és ennek következménye az említett állapotom.
Tehát csörgött a telefon, felvettem és egy rekedt férfihang bemutatkozott. Uram ég! Egy volt kollégám-talán barátomnak is mondhatom, akit 25 év óta még csak nem is láttam!

Azt mondta, a fiamtól kapta meg a számomat, miután őt kinyomozta.
Tudni kell, hogy fiatalasszony koromtól, Keszthelyre kerülésem idejétől nyugdíjazásomig együtt dolgoztunk. Emlékezett rá, hogy a fiam még kisgyerek volt, a keresztfiamat pedig nyaralásuk idején babakocsiban tologattam a Balaton parton.
Akkoriban valahogy mások voltak a kollegiális kapcsolatok.A mi csapatunk remek gárda volt, szinte testvéries, együtt"brigádoztunk", figyeltünk egymásra és nem csak a munkahelyen, de szabadidőnkben, sőt a magánéletünkben is sok időt töltöttünk együtt, összejártunk, beszélgettünk, bolondoztunk, kártyáztunk. Mint elmesélte, ő nem nősült meg, külföldön élt néhány évig, "megszedte magát" és most éppen a Balatonon vitorlázik.
Nem tudom, honnan jutottam eszébe, nem kérdeztem, de úgy beszélt, mintha tegnap fogtam volna kezet vele.
El is gondolkoztam ezen, mert számomra bebizonyosodott, hogy az igazi barátságok nem évülnek el, nem koptatja el őket az idő. Ezt bizonyítja még, hogy szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt szintén egy volt kolléganőm utazott ide hozzám, hogy néhány órát beszélgessünk, majd könnyes szemmel búcsútvettünk. Ezért megtett aznap közel 1000 km-tert.
Azt gondolom, valamit mi jól csináltunk. És most,-így utólag végtelenül örülök...

A pudingos-süti

A pudingos-süti

 

Milyen jó a változatosság! Itt hol kiderül,hol beborul. Tudjátok, nálam ez úgy van, ha borongós az idő, mindjárt megkívánok valami édességet. Minél borongósabb, annál jobban-ez az egyenes arányosság...Persze derüs időben is néha rámjön, csak akkor nem tudom az időre fogni.

Szóval a Boszorkányoknál találtam fogamra való pudingos süteményeket,fel is tettem ide.Végem volt! Csak hát a kedves doktornő megállapította, hogy magas a koleszterin-szintem. Úgy kell nekem, mit kiváncsiskodok! Eddig semmi bajom nem volt, orvoshoz is csak a jogsim miatt szoktam elmenni. Néha ugyan a szédüléstől el-el vágódom, de gondoltam, ez már az én koromba belefér. Annyit orraestem már, de mindig felálltam, ez a lényeg. De az orvos szerint nagyon magas a vérnyomásom, azóta szedem a gyógyszereket és olyan beteg vagyok. No, ennek az érzésnek véget kell vetnem!

Igenis. fogok csinálni pudingos süteményt!

Mindezt csak azért írtam le, mert Amanda, az interes barátnőm hozzászólásként elmesélt a koleszterinnel kapcsolatban egy viccet, jót nevettem. Ime:

.Az egyik faluban élt egy 90 év feletti bácsi, akit a falu orvosa még sohasem látott, mert nem járt orvoshoz. Így hát az orvos elhatározta, hogy meglátogatja ő az öreget. Így is tett. Beszélgetésbe kezdett az öreggel, kérdezgette hogyan él, mit eszik, hogy ilyen jó egészségben van.

“Hát reggel iszom egy kupica pálinkát, aztán finom szalonnát eszem hagymával meg jó búzakenyérrel meg egy kancsócska vörösbort. Délre főz nekem a Mariska jó pörkölteket nokkedlivel meg mivel...hínya! , a körömpörkölt a legfínomabb, olyat gyakran kérek, vacsorára meg kolbászt eszem; fínom paraszt kolbászt... —

...és bácsikám, hogyan áll a koleszterinje?—

Az?

Mint a cövek!!

A trombitafolyondár

Talán aki kicsit figyel rám, észrevette, hogy az utóbbi időben nem voltam túl aktív itt. Mint mindennek, ennek is oka van, el voltam mással foglalva.

Történt ugyanis, ha korábban ebben az időszakban kinyitottam a szobaablakomat, elgyönyörködtem a kerítésen végigfutó trombitafolyondár csodálatos színpompájában. Ez a virág annyira szerette ezt a helyet, hogy szinte összeforrt, eggyé vált a keritéssel, ami szegény nem tudott tiltakozni és némán tűrte a "szerelmet", hátán a terhet. A következmény: a kőoszlopokba bekötött kerités meglazult a befalazási helyeken, kezdte magát megadni. Tehát vérző szívvel véget kellett vetni ennek a kapcsolatnak, ami olyan erős volt, hogy a szomszédom segített ebben a műveletben és amíg ő kiszedte a növényt, én titkon törülgettem a szemem. Ez kora tavasszal történt, de most eljött a kerités-helyreállítási munka, azaz a hézagok vakolása és a kerités teljes festése.Hát ezzel voltam elfoglalva, nem volt kis munka, főleg azért, mert ahányszor nekikezdtem a munkának, az ég is sirni kezdett eső formájában. Még a kapuval lesz némi munka, aztán nézegethetem a rácsokat...

Csak a csend

Most délután kint molyoltam egy kicsit a kertben, készítettem néhány felvételt.Ez a kiskert az én menedékem. Néha csak leülök a kerti padra, elszívok a kávé mellett egy cigarattát, szememmel végigsímogatom a nyiladozó virágokat és elfeledkezem minden szomorúságról. Nem is tudom, hogyan vészeltem volna át az elmúlt heteket, ha ezt nem tehetném. Végtelenül sajnálom azokat, akiknek nincs kertjük, vagy egy kicsike udvar, vagy legalább egy erkély és be vannak szorulva a panel, vagy egy társasház négy fala közé. Együttérzésem és a remény, hogy rövidesen ők is üldögélhetnek egy parkban és gondolataikba mélyedve élvezhetik a természet szépségeit...

37 hozzászólás

18 megosztás

Szép délutánt

Szép délutánt!

Már csak ezt merem írni, biztos gondoljátok, no, az öreglány feléledt a nap második szakaszában, biztos jól kipihente magát...Van benne valami, de elárulom, pihenéről nem volt szó, csak kirázott a hideg-már úgy ébredtem. A fene megette, egy-két nappal ezelőtt még 30 fokban vidultam, ez mára majdnem 20 fokkal kevebb lett. De megoldottam ezt is, gondoltam, sütök egy kis pizzát, nem kívántam olyan jajde, de amig sült, jól átmelegedtem a sütő mellett. Szóval visszatért belém a lélek és egy pár napig még vacsorám is lesz...Azért remélem, nem egész tavasszal és nyáron is pizzát fogok eszegetni. Igaz, most fagyosszentek van, de ki tud már itt előre jósolni?

Álmodom, Kerek világom

 

ÁLMODOM

 

Álmodom egy olyan szép világról,

Hol egyformák a népek, nincsenek

Fegyverek, gazdagok és szegények,

Tarka pillangók szállnak a virágról.

Álmodom egy országról, hol erdők

Illata terjeng, szorgos emberekről,

Munkáról, a haza becsületéről,

Rétekről, ahol dúsak a mezők.

Anyákról, kik gyermekeket nevelnek,

Öregekről, kik olvasnak, pihennek,

Nem sárga csekkeket lapozgatnak..

Álmodom egy egészséges nemzetről,

Hol mindent megoldunk közös erőből.

Hasznára válunk szép magyar hazánknak.

/BI/

 

Kerek világom

 

Nem tartozom sehova,

nem tartozom senkinek,

nem tartozik nekem senki,

világom kerek, benne semmi,

mégis lehet benne élni.

Folytasd tovább, ha akarod,

de az már a te sorsod...

/BI/

22 hozzászólás

6 megosztás

Koronás kimenő

Bevallom, az utóbbi napokban kicsit szűkölködtem. Én, a nagy előrelátó nem vettem elég komolyan a spájzolást. Pedig gondolhattam volna rá, mert néhány hete már javában üresedtek a polcok a boltokban, de aztán láttam, hogy másnapra mindig fel is töltötték. Ej, ráérünk arra még-mondtam magamban Pató Pál úr szavaival. Én ugyanis egy hónapban egyszer szoktam bevásárolni, mikor hozzák a nyugdíjat, aztán ülök a babérjaimon. Csakhogy most napokkal előbb hozták a nyugdíjat, de közben hallom, hogy főleg az öregek-saját érdekükben- maradjanak otthoni karanténukban, mert rájuk különösen veszélyesek a vírusok. Szótfogadtam, szobafogságom csendje ellen csak a korgó gyomrom tiltakozott. Mert már kenyerem és tejem sem volt a kévéba, márpedig én a kávét tejjel higítom. Egyszer még kenyeret is sütöttem az előző hónapban megmaradt egy kiló lisztből, de mára már az is elfogyott.
De jó az Isten, jót ád! Mintha nekem találták volna ki az "öregek kimenőjét"! Szóval a szigorúságot enyhítették azzal, hogy az ilyen magamfajta szépkorúak 9 órától délig elmehetnek vásárolni és kisebb ügyeiket elintézni, persze távolság-tartással. Jaj de jó, még a csekkjeimet is fel tudom adni, mert már aludni sem tudtam miattuk, nem szeretek senkinek tartozni.
Így ma beöltöztem, felvettem a szájmaszkot és kesztyűt aztán neklódultam az itteni postára és boltba. Minden rendben ment, sőt megint tanultam valamit! Hogy micsodát? Hát kérem azt, hogy hogyan kell vakon vásárolni! Én ugyanis szemüveges vagyok és ma reggel bizony hideg volt kint. Mikor kiszálltam a kocsiból, a szájmaszk

alól kiszűrődő levegőtől azonnal bepárásodott a szemüvegem, hiába törölgettem, szinte semmit nem láttam. De olyan jók az emberek, különösen itt a bolti eladók, nagy segítségemre voltak és vakbuzgalommal vezetgettek, pakolásztak nekem. Utólag is nagyon köszönöm nekik, széppé tették a napomat és most immár újra az itthoni békés biztonságban gyomorkorgás nélkül tölthetem e vészterhes koronás időket.
Kép: net

MIR - Magyar Irodalmi Rovat

MIR - Magyar Irodalmi Rovat

10 ó. ·

 

VERS

 

BARTHA ILONA

 

Nagy szeretettel ajánlom Ilona verseit, amelyekkel bepillantást enged lelkébe, ars poeticájába. Hozzon nekünk nyugalmat e zűrzavaros napjainkban!

 

 

Legyen béke

 

Tavasszal, mikor rügyeztek a fák,

Bársonyos fűvön sétáltunk napsütésben.

Virágillattal teli levegőben

Rózsaszín almaszirmokat szórtál rám.

 

Szép volt az élet, ábrándoztunk,

Világi bűnök nem érintettek,

Hittük, nem csalnak a messzeségek,

S életünk végéig tart közös utunk...

 

Most sötét utcán egyedül sétálok,

Emlékeim követnek, mint árnyékok,

Ott táncolnak a fényes köveken.

 

Tovatűntek a rózsaszín álmok,

Tört életemben mást már nem kívánok,

Legyen meleg béke a szívemben.

*

A rendszer

 

Bölcsőnk a föld, e titok-világ,

ki tudja, hány millió év óta

állandóan más arcát mutatja,

özönvíz és jeges ár,

sivatag és fagyhalál,

viruló tavasz,

majd hőség, perzselő nyár,

új bor illatától megszédült őszi levelek,

tél fehér havával borított tájak, hegyek...

S mint jó anya, a nap sugároz meleget és fényt,

elűzi napról napra a sötétséget és az éjt.

Egy gigantikus rendszer ez,

hol égnek s földnek,

csillagoknak megvan a helye,

összetartja őket a természet ereje,

s ha a rendszerben valami rossz felé mozdul,

a világ, s benne a föld is felfordul...

Csak a szél,

a szél az, ami szabadon kószál,

gyermekként, szendén,

vagy bőszül, mint oroszlán,

eljut bárhová, mindent lát,

ismeri az univerzum titkát.

Vajon ki vagyok én,

s ott voltam-e minden újrakezdett korszakban,

mint láthatatlan,

atomnyi porszem,

léteztem-e elsüllyedt világok

mérhetetlen mélységében?

És te hol vagy,

megtaláltál már,

vagy lelked a surranó szél hátán száll?

Jó lenne, ha még e világban

egyszer megtudhatnám...

*

Szögre akasztott bakancs

 

Észre sem vettem, folyton csak mentem,

s közben az idő elszállt felettem,

feküdtem völgyben, megmásztam hegyeket,

néztem a csúcsokon tekergő fellegeket.

Elmerültem olykor nyakig a sárban,

megkapaszkodtam egy vékony hajszálban,

küzdöttem mindig szívvel, reménnyel,

de a célomat soha nem adtam fel.

Ha sors kergetett, szedtem a lábam,

részem volt ámulni sok-sok csodában,

mélyen érintett mások szenvedése,

s e gépies kor tehetetlensége.

Elfáradtam. Elnyűtt bakancsomat

a lét meredek falára akasztottam,

az idő majd lemossa róla a port,

mely rárakódott, mikor egy senki

zarándokolt...

 

Röviden magamról:

 

Nyugdíjas vagyok, műszaki-gazdasági vonalon dolgoztam az építőiparban. Verseket, prózákat 7-8 éve írok, a Facebookon több irodalmi csoport tagja lettem. Az írás nekem kikapcsolódás, lelki szükséglet. Van egy blogom is, sikeresen vettem részt néhány irodalmi pályázaton, antológiákban is jelentek meg verseim, 2018-ban egy verseskötetem is kiadásra került.

***

Szerk.: Szele Anna

Fotó: Bartha Ilona portréja

Nem mese

Mostanában olvastam a meseterápiáról. A mese felnőttekre is gyógyító hatással van, évezredek óta hallgatták, erőt adott, mint a népdalok.

Manapság a gyerekeknek mondunk mesét, ők megértik. A mi világunkban mindent racionálisan akarunk megoldani.Ezáltal egyre nő a lelkiproblémákkal küzdő emberek száma, egyre többek mind magányosabbak. A meseterápia segít abban, hogy a teljességet megteremtsük magunkban és felfedezzük magunk körül.

Minden életeseménynek megvan a mesebeli párja. A népmesékben több ezer év emberi tapasztalata, tudása van és azok a mesék, amelyeket az emberi tapasztalat igaznak tartott, fentmaradtak.

Ma mindent átbeszélünk, megbeszélünk, mégis boldogtalanok vagyunk, míg a meshősők nem tépelődnek, hanem cselekszenek.A mesehősők a cselekvésben élnek, megkeresnek, megszabadítanak, legyőznek...Mindenkinek megvan a maga meséje, csak meg kell találni. Az a mi mesénk, amelynek hősével azonosulni tudunk, amely a sorsunkat, problémánkat rejti magában. Energiát nyerünk, ha a mesében lévő szimbólumokat megértjük. A teremtő képzelet és a fantázia ebben segítségünkre van.Ha hallgatunk a megérzéseinkre, félretesszük a racionalitást és elfogadjuk,hogy nem csak az létezik, amit látunk és tudunk, közelebb jutunk a megoldásokhoz.

Természetesen ennek az árát meg kell fizetni, erőfeszítésekre van szükség, küzdeni kell a célért, olyan ösvényen elindulni, amin eddig nem jártunk..

/BI/

Kép: Net

Baktériumok és vírusok

Ma karantén-magányomban eltünődtem a hazugságon és a sánta kutyán. Visszaemlékezve ugyanis mikor a vírusokról tanultunk, biztos ellógtam T. Kálmán tanár úr biológiai órájáról, mert a Béke moziban egy jó film mehetett. No, lám, így most vén fejjel az interneten tanulmányoztam-szégyen ide vagy oda-hogy mi is az a vírus és baktérium. Ime:

wellandfit.hu

Baktériumok kontra vírusok: mi a különbség? | Well&fit

A vírusokról és a baktériumokról a legtöbb laikus tudja, hogy szabad sz

A Bükk

Tegnap gyönyörű napom volt! Keresztfiamék meghívtak egy bükki kirándulásra! Ó, a Bükk a szerelmem, minden évben első kirándulásunk a Bükkbe vezetett, míg a húgom élt. Aztán néhány év kimaradt, ezért is örültem most ennek az alkalomnak. Látni Lillafüredet, a Hámori- tavat, a pisztrángost, felmenni Bánkútra és onnan a magasból megcsodálni a lent elterülő gyönyörű vidéket. A Bükkben égigérő fák nőnek, vigyázzba állva, szálfaegyenesen őrzik a tájat.

Aztán, ahogy kaptattunk fölfelé a kanyargós, meredek úton, vegyes érzelmek kerítettek hatalmukba. Sírni lett volna kedvem.Sírni az örömtől, hogy ismét szívhatom a friss hegyi levegőt! És újra sírni-miért is? Elkeseredve láttam, hogy a meredek hegyoldalról szinte minden második-harmadik fa gyökerestől majdnem az útrahajol, az erdőben is kidőlt fák sora. Sose láttam még ilyennek a bükki erdőt! Mikor volt itt ekkora szélvihar? Vagy ez is a klíma-változásnak köszönhető? Ó, égigérő fák, ne hagyjatok cserben!

/BI/

A saláta

Reggel azt írtam, hogy szomorú vagyok, mert esik az eső, de aztán mégis összeszedtem magam és elkászálódtam a közeli bevásárlóközpontba, az ok egyszerű: úgy éreztem, már nem bírok ki még egy napot friss saláta nélkül, nekem attól van erőm és már napok óta nem ettem. Hirdettek céklát potomáron, persze egy darab sem volt már, de kaptam uborkát, káposztát, hagymám és kis paprikám volt itthon.
Szerencsésen haza is értem és rögtön betelepedtem a fürdőszobába a tükör elé, majd tüzetesen tanulmányozni kezdtem az arcomat. Szerintem más nem ugyanazt az arcot látja, mint én a tükörben.Miért írom mindezt? Én magam nem veszem észre, de valószínű, hogy valamelyik ráncom mélyén látható az óriási birka-türelem, a mosoly mögött pedig az udvariasság és a beszélgetésre invitálás. De az utóbbi egyáltalán nem igaz, mindig magamnak

való voltam és sokat beszélni sem szeretek, elég magamat meggyőzni valamiről.
Történt ugyanis, hogy amikor ott méláztam a húsoskirakat előtt, a hátam mögött megszólalt egy nagyon jól öltözött idősebb hölgy, hogy áruljam már el, én melyik húsostálcát választanám, a szeletelt pulykapárizsit, a baromfisonkást, vagy a vastagkolbászt? De még felsorolt egy párat.
A legolcsóbbat- mondtam, mert mindegyik olyan vékonyra van szeletelve, hogy az íz már kiszorult a hajszálvékony szeletekből. Olyan ez, mint az én éthordóban ebédre hozott levesem, mindegyiknek más a neve, no, de az íze ugyanaz.
Aztán még kérdezgetett egy-két dolgot, majd elkezdett beszélgetni, de amikor egy idő után már az ősöknél tartottunk, észbekaptam és mondtam, én még szeretnék néhány dolgot vásárolni.
Még bóklásztam egy ideig, de valahogy elment a kedvem. Arra gondoltam, mennyi magányos ember él közöttünk, akik nem tudnak kivel gondolatokat cserélni, beszélgetni, néha egészen egyszerű dolgokról.
Már a pénztárnál tartottam, mikor a hölgy megint mellettem termett, megkérdezte, hogy cigarettázom-e? Több tízév óta, mondtam. A férjem is!-és elhúzta a száját. Tehát van férje!
Mégis, hogy is van ez a magányosság-téma?

Kép:saját

Disznólkodás

Ma már korán reggel "disznólkodtam". Vettem ugyanis nagyon szép zsírszalonnát, mivel nagyon szeretem a friss tepertőt, reggel szépen összevagdostam és kiolvasztottam. Jaj, de fínom!

Mégis úgy döntöttem, eme kedvenc tevékenységemet egy időre hanyagolom! Majd ha jönnek a jobbidők! Mert ez a zsírszalonna most majdnem duplájába került, mint néhány hónappal ezelőtt. Tehát más disznó(l)kodás után kell néznem...

Kép:Net

4 megosztás

A hálózat

A hálózat csapdájába estem. Ez nevetségesen hangzik, ha arra gondolok, hogy már egy vén szatyor vagyok, de higgyétek el, igaz, már valóságos félelmeim vannak.
Én naponta felmosom a lakást, frissítés jelszóval, de be kell vallanom, mostanában vettem észre, hogy  egyre jobban elfáradok e kimerítő frisítésbe. Ugyanis a lakásom már kezd hasonlítani a felettem lévő kék eget átszabdalt, oszlopokon nyugvó vezetékek szövevényes hálózatára. Például a szobámban- ahol renszerint pihenni, tévézni, vagy számítógépezni szoktam, már alig tudok megmozdulni. Behálózzák a szerkentyűkre kötött mindenféle drótok, vezetékek, már olyan a szoba, mint egy termetes pókháló, drótokból fonva. Itt megbotlok, ott megbotlok, no, és mint említettem, a felmosásról nem is beszélve.
Néha kiülök az előszobába, ahol csak a telefon van, a vezetékét a mennyezeten futtattam el, tehát aránylag nyugodt hely. Tegnap aztán elkövettem azt a hibát, hogy szóltam a keresztfiamnak, hogy nem jó ez a telefon,-igaz, már húszéves- nem hallom, ha cseng. A keresztgyereket egyébként magamban csak "drótfiúnak"hívom, mert ahányszor jön, mindig hoz mgával valami új vezetéket, amit ide-

oda bedug, fogalmam sincs, mire szolgál, pedig nem vagyok egy teljesen műszaki alfabéta, dehát bevallom, már nem is érdekel.
Szóval a gyerek hozott nekem ajándékba egy két telefonból álló modern vezetékes telefont, persze a hozzávaló vezetékekkel, az egyik most itt lóg a fürdőszobaajtón, ahhoz kell vennem egy hosszabbítót, a másik a heverőm melletti kisszekrényen szintén bedugva az itt található hármas elosztóba.Ez azért jó, mert fel sem kell állnom, olyan, mint a mobiltelefon, és itt csörög a fülem mellett.
Egyszóval: ki, vagy mi a világ ura?- A technika, ezen belül az Á-RAM! Érdekes, mi halandók az urai és egyúttal a rabszolgái is vagyunk....
/BI/

Kép: Net

Hó nélkül

Már strázsál a Hold a sötét égbolton,
előtte vigyázzban csillagok állnak,
távolabb mind a felhők mögé bújtak,
köd szitál fentről és hullik monoton.

Majd ónos eső esik, jeges az út,
az udvar, a kert talaja világít,
fenn az ereszen síró jégcsap siklik,
egy kóor cica lába négyfelé fut.

Oly furcsa ez a tél- más, mint régen volt,
messzi égő erdőktől vörös égbolt,
tűzben égő fák, állatok teste.

Tél van, hó nélkül- a klima változik,
jéghegyek olvadnak-a Föld melegszik,
beteg a bolygó, kezelni kellene.
/BI/

Kép:Net

Szülinapi akármi

 

Hogy a témánál maradjak, elkészítettem az "ünnepi" kajámat...
Rántott karfiol, rántott hagymakarikák, sült krumpli, majonéz...Finom lett, szívesen küldenék belőle, de mire elkészült, a nagyja elfogyott.Én már csak ilyen hálás vagyok, bár a szeretetemnek nincs határa, - az ilyen finomságnak igen. Sajnos. Nálam...:D

59Amanda Csöregh, Magdolna Kőnig és 57 további ember

37 hozzászólás1 megosztás

 

186 ismerősöd írt az idővonaladra a születésnapod alkalmából.

Bartha Ilona

Felhívás!

Nagyon elfoglalt és szomorú vagyok.
Kutatok...
Keresem a CÉLOM, valahol elvesztettem!
Nem látta valaki?
/BI/

Kép:Net

25Amanda Csöregh, Magdolna Kőnig és 23 további ember

19 hozzászólás5 megosztás

Zúzmarás ágak közt

Kicsit elszégyellte magát a tél,
hisz' új év kezdődött, s ő feketén
-hideget jelző varjak károgásával,
néha a felhők mögül kitörő egy-egy
sugárral-küldött jelzést felénk.
De mára fehérbe öltözött,
s te ott állsz a zúzmarás ágak közt,
félénken magadba mélyedve,
mint erdőben a vadász egy fa mögött,
lelked berkeiben keresed a jövőt...
Biztatás ez a fehérség,-tiszta lap,
ne félj, hisz' mindenki azt kap,
amit -a sors kezét fogva- bele ró, 
ha a szándék, terv erős, lesz ez jó
s tiszta, mint a fehér hó...

gyere ki az ágak mögül
tavasszal minden kizöldül..

Kép:Net.