Decemberi ajándék

Mondtam már, hogy nagyon utálom a decembert? Akkor most mondom! -Jaj, jányom, miket beszélsz, hiszen akkor vannak az ünnepek! Nem baj, akkor is utálom!
Már évek óta figyelem, hogy nálam a bajok mindig decemberben tetőződnek. Nem mintha a többi hónap krémes-süti lenne, de a december!
Vegyük sorjában: mint arról korábban beszámoltam, elkaptam a nagy náthát és még ki sem kászálódtam belőle, mikor szomorúan tapasztaltam, hogy valahol a vizem csordogál. Nem tudtam, hogy hol, de akár hogy is volt, az izzadtságom nem tehetett ki 20 m3-t. Ráfogtam a WC-re, mindent kicseréltettem, hát majd a jövő eldönti, ott volt-e a baj.
Miután e szörnyűségeken túllettem, gondoltam, végre nyugodt időszak következik és nekifohászkodtam az ablakpucolásnak. Mit tesz Isten,a létra tetején látom ám, hogy a postásnő ott kapálózik a kapuban. Én, mint a villám, szárnyaszegetten, de mosolyogva repültem kifelé, mondok, megjött a kormánycsomag. De hamar lelombozódtam, mert helyette a postásnőm egy rendőrségi levelet szorongatott. Mikor megláttam, minden bűnömet átvizsgáltam magamban rendőrségileg, de nem lettem okosabb.Bent, kibontva a levelet kiesett egy csekk csekély 30 ezer Ft-ról, mondván, ha jót akarok, rövid időn belül fizessem be. Kiderült, hogy novemberben Mályin keresztülhajtva 19 km-rel túlléptem a megengedett sebességet, ezért ez a büntetésem.Valóban jártam arra a jelzett napon, lehet, hogy figyelmetlen voltam, de én semmiféle korlátozó táblát nem láttam. Mindegy, több, mint 40 éve vezetek, belefér ez a kis figyeletleségem. És én "jót akarok", ezért be fogom fizetni. Csak hát december van. Mondtam már, hogy utálom a decembert?

Bartha Ilona

SZERETNÉM A TELET

A hófehér szűzhavat szán hasította.
Gyerekek, megjött a Télapó! Csengő bongott,
fehérsubás fenyők mögött tágranyílt őz szemek,
kacagó gyereksereg, a kandallóban tűz ropogott...

Tél volt, hideg, dermesztő, a jeget
korcsolyák szántották, szánkón húzta apa fiát,
a Bükk lejtőin sízők siklottak a magas hóban,
csúszkáló gyerekek élvezték a befagyott pocsolyát.l

Tél van most is, néha nap, néha hideg, dermesztő,
félelmek,vajon elég lesz-e a tüzelő?
Itt-ott jégcsapok lógnak,de a jégmezők olvadnak,
szeretném a telet, a fehéret, de nem kegyes az idő.

Hol a TÉL és  hol a HÓ, drága, kedves Télapó?
Néhány éve nem láttam már hóembert,
répa orrút, s hóban hentergő gyereket.
Én úgy szeretném szeretni a decembert!

Bartha Ilona
Kép: net

VÁRAKOZÁS

Kulcsra zártam a kemény tölgyfaajtót,
kizártam minden nyugtalanítót,
a külvilág most megszűnt számomra létezni,
nem akarok már senkitől és semmitől félni.
Hosszú volt az év, nyűgökkel teli,
szeretnék kicsit magamba merülni,
várakozni halvány gyertyafényben,
lebegni fenyőillattal teli légben...
Eltöltenek a remény apró cseppjei,
mint az ablakomra fagyott jégvirág csipkéi.

Ha jössz, halkan kopogtass,
s én tudni fogom, hogy te vagy,
összabújunk, meghitten várjuk az ünnepeket,
s amíg élek, nem hagyom, hogy kihüljön
bennünk a szeretet...

Bartha Ilona
Kép: net