2016. december 15., csütörtök

Decemberi ajándék

Mondtam már, hogy nagyon utálom a decembert? Akkor most mondom! -Jaj, jányom, miket beszélsz, hiszen akkor vannak az ünnepek! Nem baj, akkor is utálom!
Már évek óta figyelem, hogy nálam a bajok mindig decemberben tetőződnek. Nem mintha a többi hónap krémes-süti lenne, de a december!
Vegyük sorjában: mint arról korábban beszámoltam, elkaptam a nagy náthát és még ki sem kászálódtam belőle, mikor szomorúan tapasztaltam, hogy valahol a vizem csordogál. Nem tudtam, hogy hol, de akár hogy is volt, az izzadtságom nem tehetett ki 20 m3-t. Ráfogtam a WC-re, mindent kicseréltettem, hát majd a jövő eldönti, ott volt-e a baj.
Miután e szörnyűségeken túllettem, gondoltam, végre nyugodt időszak következik és nekifohászkodtam az ablakpucolásnak. Mit tesz Isten,a létra tetején látom ám, hogy a postásnő ott kapálózik a kapuban. Én, mint a villám, szárnyaszegetten, de mosolyogva repültem kifelé, mondok, megjött a kormánycsomag. De hamar lelombozódtam, mert helyette a postásnőm egy rendőrségi levelet szorongatott. Mikor megláttam, minden bűnömet átvizsgáltam magamban rendőrségileg, de nem lettem okosabb.Bent, kibontva a levelet kiesett egy csekk csekély 30 ezer Ft-ról, mondván, ha jót akarok, rövid időn belül fizessem be. Kiderült, hogy novemberben Mályin keresztülhajtva 19 km-rel túlléptem a megengedett sebességet, ezért ez a büntetésem.Valóban jártam arra a jelzett napon, lehet, hogy figyelmetlen voltam, de én semmiféle korlátozó táblát nem láttam. Mindegy, több, mint 40 éve vezetek, belefér ez a kis figyeletleségem. És én "jót akarok", ezért be fogom fizetni. Csak hát december van. Mondtam már, hogy utálom a decembert?

Bartha Ilona

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése