2013. február 13., szerda

SZÁMADÁS

SZÁMADÁS

Szoktál-e néha sétálni
árnyas fák alatt,
nézni, hogy csörgedezik
az erdei kis patak?
Ülni a kertben
nyiló virágok között,
ámulni kirakatok előtt?
Megfogni elesett ember kezét,
segitesz, mikor kinyújtja feléd?
Törölted-e le már
hangtalan zokogás könnyeit?

Vigaszt adni-kapni,
örömben osztozni,
embernek maradni
legyen időd!
S esténként, ha összegezel,
hálát adsz -e, hogy egy
új nap jön el?
Vedd észre magad körül,
a világ hogyan pördül,
s ha elérkezik a végső számadás
nyugodt lelkiismerettel

mondhatod majd,
megtettem, amit kell!

Ilona Bartha Toth
Kép: net
 

2013. február 12., kedd

Várlak

Szonett

Oly fagyos most a világ, hidegek az
éjszakák, fekszem, mint fagyos jégszobor,

nem melegiti véremet  forralt bor,
magányom szivem kamrájába falaz.

S mikor pirosan felbőg a hajnal,
kapaszkodom a semmibe dermedt
tagokkal, szemem a távolba meredt.
Hiányzol, várlak elfúló sóhajjal.

Lesz még tavasz, virágzó rétekkel,
lombok között hivó madárénekkel?
S lággyá szelidűl fagyott föld teteje?

Eljössz, tudom és érzem, jössz a fénnyel,
kelő nappal, tavasz igézetével,
a reggel szivárványszinnel lesz tele..

Ilona B.T.
Kép: saját

AZ ÉLET

AZ ÉLET

Születés, elmúlás. S a kettő közt mi van? Egy hosszú út: Élet
fény és árnyék, gödrök és rögök, por beterit..

Ilona B.T.
Kép: Net

2013. február 10., vasárnap

Keserűség

Keserűség


Keserűség



Villámlik vagy dörög,

Eső esik és mennydörög

Dér virágzik, hó esik

Tavasz van,rügyezik,

Mindegy nekem.

Magam vagyok, oly kedvtelen.

Éjjel és nappal

Beszélek magammal,

Nincs ki meghallgasson,

Kinek elsirjam bánatom.

Ülök a padon,

Egyre hallgatagon,

Mellettem vasember,

Kinek szive nem ver,

Néha galamb száll rája

De még ő is lecsinálja..

Kép: Net
A cikket írta: Ilona B. T.

Ne félj



NE FÉLJ
Szonett

Ne félj, ha süvitenek a szelek
Égig érő hegyek fehér csúcsain
Délceg bércek dicső, büszke ormain
Uralkodni vágyó felhőket űznek. 


Ne félj, ha fehér fényben fürdő réten
Róka kergeti a reszkető nyulat,
Patáikkal kaparják a havat
Szarvasok a kies erdőszélen. 


Ne félj, ha hideg téli éjszakákon

Reccsen a padló, fény vibrál a falon,
Mert valaki akkor is ott van veled.


Ne félj, ha érzed, csak vagy a világon,
Téblábolsz céltalanul és vakon,
Mert van, aki vezet, fogja a kezed..


Irta: Ilona B. T.
Kép: Net