Kedves Csoporttársak, Tanya-lakók! Ezen a héten engem ért az a megtiszteltetés Sándor részéről, hogy játékot írhatok ki. Mondanom sem kell, kicsit "berezeltem", mert én szeretek mindig inkább a háttérben meghúzódni, nem tartom magam példaértékűnek, de igyekszem eleget tenni a feladatnak, mert ez nekem is legalább annyira feladat, mint Nektek. Felbuzdulva a csodálatos szonetteken én azt tapasztaltam, hogy a Csoport nem zárkózik el az új kihívásoktól, ezért arra gondoltam, folytassuk a tanya-oskolát! Ismerkedjünk meg és írjunk CARMEN-eket! |
|||
Akkor még dalként is szerepelt, énekelték is, de később a daltól függetlenedett.
A CARMEN 8 soros versszakokból áll, minimum egy versszakot kell írni, felső határ nincs korlátozva.
RÍMKÉPLETE: ABABCDCD Tehát az első sor rímel a harmadik sorral, a második sor rímel a negyedik sorral. Az ötödik sor rímel a hetedik sorral, és a hatodik sor rímel a nyolcadik sorral!
Szótagszáma verssorok szerint: 7-6-7-6-7-6-7-6 Tehát, az első sor 7 szótagú, és a nyolcadik 6 szótagú!
A Carmen, (Carmen Óda) nem szólhat bármiről! Fenségesnek, magasztosnak, vagy dicsőségesnek kell lenni! Szólhat a Megváltó haláláról, a magyar történelem nagy eseményeiről, nagy alakjairól, népünk nagyjairól, vagy magában a magyarságról, a magyar népről. Példaként említem a Magyar Himnuszt, melyet Kölcsey Ferenc CARMENBEN írt.
Kölcsey Ferenc: Himnusz | ||||||||||||||
Kölcsey Ferenc: Himnusz A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad, Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában. Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg, isten, a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! S végül- elnézést kérek, hogy egyáltalán idemerészkedtem Kölcsey közelébe, - az én egyik Carmenemet szeretném még példaképpen megemlíteni: Lyukas zászló
2014. október 23.
CarmenLyukas zászló a szélben lobog, mint hősi szív, lángolón és tüzesen ha a hon harcba hív. Szine piros, fehér, zöld, Gyönyörű nemzetem! Alattam remeg a föld úgy érzem, ha nézem. Mögötte fáklya lángja szökken az ég felé, a magyarok imája szól, egy hős nemzetért. Lyukas zászlót fúj a szél sok hősi halottért, a fáklya most értük ég, parazsa izzik még! B Ilona Tóthné Mindenkinek kívánok kellemes játékot, gyönyörű Carmeneket! A játékra péntek(7-edike) 20 óráig szíveskedjetek verseiteket feltenni. Tisztelettel és szeretettel: B Ilona Tóthné |