Az út

Gyula Gulyás‎ – Szókincstanya

november 2., 17:43 ·

<3 Szép Estét! Ilona szép,szomorú versével! <3
<3 B Ilona Tóthné : Az út

ahol az ég és föld összeér
nincs más, csak a végtelen tér
olyan, mint álom-ébredés
határán, mikor a tudat ébred
s a kelő nap rádréved
vagy élet-halál mesgyéjén
kapaszkodsz a lét tüdején
felhők tornyosulnak az égen
tükröződnek a sima jégen
s mintha a felhőkön járnál
nem a jégen csúsznál, másznál
sikamlós ez a sivár út
ahol magányosan futsz
néha elesel és felkelsz, de
utadon tovább menetelsz
a te utadon,-mely egyre fogy
egyedüli társad az árnyékod
s mikor fáradt utazóként
a végponthoz érkezel
sem az út, sem a világ
többé már nem érdekel

talán valahol kezdődik
az élet előről
üzend majd meg
odafentről

Cross the Road

B Ilona Tóthné: Az út

gyusziapu.deviantart.com

Óraátállítás

2016. november 4.

Vissza a naplóhoz

Ti már megszoktátok az óraátállítást? Engem nagyon nagy csalódás ért! Eleinte örültem neki, mert mint rossz alvó és mihaszna nyugdíjas rögtön arra gondoltam, hogy végre reggel egy órával tovább alhatok. Amikor reggel már kezd világosodni, no és olyan jól átmelegszem, akkor tudok igazán szundítani. Sajnos ebből csak álom lett, mert a kutyám ragaszkodik az eredeti állapothoz és hajnali hétkor rákezdi a siránkozást, majd-ha nem reagálok rá, nyomatékul hozzákezd rajtam ugrálni. Ő ugyanis nyolckor szokott kikéreszkedni pisilni, igen ám, de most akkor még hét óra volt. Elszállt minden illuzióm, feltápászkodtam és kiengedtem. De ez nem volt elég, bejőve elkezdte követelni a reggelit! Ez már sok volt, mert tudom, hogy újra ki kell engednem nagydolgozni.
Szóval azóta minden nap oda van az egy órám és most arra az elhatározásra jutottam, hogy követelni fogom az óra átállításból adódó megtakarítás szerény személyemre eső részét. Mert az idő pénz ugyebár, de én ebből még évek óta nem láttam egy garast sem...
Sajnos, a kutyám is egyre öregszik és nem hajlandó megérteni, hogy milyen jó nekünk ez az egy óra, korábban sötétedik, így hamarabb ki tudunk menni az utcára "esti-sétára", mert csak a sötétség leple alatt lehet megúszni a többi kutya csaholását...
Tehát kérni fogom a csalódásom, fáradtságom árát. Csak tudnám, kitől?Ügyvédhez nem szeretnék fordulni, az alábbiak miatt:
"Ügyfél kérdezi az ügyvédtől:
- Mennyi tiszteletdíjat kér jogi tanácsokért?
- 20.000 forintba kerül három válasz.
- Nem túl drága ez egy kicsit?
- De igen. És mi a harmadik kérdése?"

A bejegyzést írta: Ilona

UTOLSÓ A SOBAN

Dübörög bennem a bizonytalanság,
kétségek és lelket maró kérdés,
miért én vagyok az utolsó a sorban?
Kegy ez, vagy büntetés? Választ ki ad?
Előttem az ősök vonulnak az égi sorban,
a nagy családból már csak én élek
egyedül a földi porban,
mögöttem a fiatalság, a sarjak sora,
legyen bár életük örömteli vagy mostoha,.
kérdéseikre választ már csak én adhatok,
de előttem is oly sok még a múltidejű titok...
Nem jó utolsónak lenni, nagy a teher!
De fentről már csak visszainthetek...
most rajtatok a sor, gyerekek,
kérdezzetek, kérdezzetek!
Ma még itt ballagok e sáros úton,
bár sok kérdésre a választ én sem tudom,
dübörög bennem is a bizonytalanság,
mégis,- hogy megértsétek, kik vagytok,
válaszra nincs már más,
csak én, a gyökerekből egy hajtás,
utolsó a sorban..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

r

29 Gyula Halyas, Éva Jakab és további 27 ember

E-BOOK- Gondolatszikrák

Gyula Gulyás‎ – Szókincstanya

E-Book

Gondolatszikrák

gyusziapu.deviantart.com

Turza Sándor: A tánc örök

Borzalom kísér utamon,
unalom strázsál a falakon,
Lopott kavics híján mállik az útalap,
törődött diák, semmivé tett tanerő,
mocsok, fertő.
Szitkokat szór a száj,
de nem mozdul a kéz, a láb,
csodára vár.
Sarkon áll egy hitet kolduló alak,
ő ad hitet, tollat ragad,
Tolla nyomán lángol a vakolat,
fénye utat mutat a pokolkapunak.
Elégedetten lép be
a földön megperzselt lélek ,
itt, vagy ott, ugyanúgy élek,
de már nem félek.
Égek.
Fekete angyalok táncukat járják,
ölbe kapják a költőt, az árvát,
A fertő csókjával borítják
a lélek arcát,
Ki így, ki úgy vívja harcát,
hajszolt lesz, ki nem bírja a hajszát.
A hajsza végtelen, szent a küzdelem,
omlik a pokol, hullik a mennyek vára,
az ember a földön örök táncát járja.
- Turza Sándor -
2015.11.24.

LEPELLEL TAKARVA

Fehér lepellel letakart teste
itt van előttem minden este..

Látta már, a károgó madár
ott gubbaszt s figyel az ágynál,
s ő reszkető kezekkel csak írt,
maradni akart még, de nem sirt,
"tolla nyomán lángol a vakolat,
fénye utat mutat a pokolkapunak",
lázrózsák arcán virítanak,
beterítik, mint őszi eget
a vonuló madarak...
Bárcsak hazamehetnék még,
de ajkán a szó elvész.
Kapaszkodik a mázsás tollba, írása kúsza,
s virradóra kézenfogta Hádész.
De az égi rendőr,-ismerve életét
a Mennyország felé irányította léptét...

A teleírt gyűrött papírdarab
családi ereklye lett,
s égő mécses lángjában itt lebeg
hazavágyó lelked...

Az idézet Turza Sándor: A tánc örök című verséből való.

B Ilona Tóthné
Kép: saját