Még szél süvőlt

szonett 71

Még szél süvőlt s hóvihar cikázik
Beszorúlva házak falai közé
Jajongva sír, csillámpora a fáké
Táncától kabátba bújt testem fázik.

Fogok még ülni a kerti padon,
Mikor már fehér párnám hópelyhei
Tavasszal virággyökerek csókjai
Lesznek, ölelő harmatos hajnalon.

Halk zene szól előttem az asztalon
Lágyan dalol éteri hullámokon,
Virágillat ölel majd, mint szerető..

Az elsuhanó idő nem hazudik,
Néhány hónap és kitavaszodik,
Kacéran símogat igéző szellő..

Ilona B. T.
Kép: Saját