Számolok

B Ilona Tóthné

Egy, kettő, három,négy
tipeg a baba
anyja kezébe fogózva
arcán földöntúli mosoly
kacag, nevet,
mégis olyan komoly.
Egy, kettő, három
boldog gyerekkor
játszótér, barátok,ifjúkor,
első szerelem
tomboló hormonok,
de a kedves oly konok.
Egy, kettő
gyorsan még ezt is
bármily nehéz is,
teszem a dolgom,
vár a családom.
Egy életem van,
az idő repül,
unokám hegedül,
sír a vonó húrja
a gyermekkorba értem újra.
Közel már a halál,
amikor a szív megáll,
az én időmnek vége
többé nem számolok már

21 Istvan Ozvegy, Hajnalka Szabo és további 19 ember/ 2016.09/

 

AZ IDŐ

Tegnap láttalak még,
ami ma már emlék,
holnap oszló álom kép..
Az idő már csak ilyen,
nem áll meg, továbbsiet,
végtelen utazás,
de nincs végállomás.
Mint nyikorgó szekeret
toljuk, vonjuk az életet,
ami egyszer megáll,
csak az idő halad tovább

Szél simogatja arcomat,
nézem fenn a csillagokat,
s az égen látom a
Göncöl szekeret,
mely ott lesz örök időkig,
idő ösvényen vágtató
csillag lovakkal és én
mint fénytelen porszem
megpihenek az út szélén.

S mikor itt a földön
az őszi fák között
áttör a fény özön,
az idő és a tér egymásnak
békésen köszön..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

KÖDÖS NOVEMBERI REGGEL


Ezen a novemberi reggelen
paplanba burkoltam a testem
csak fekszem, fekszem..
Ablak résén ködös fény világit
élesen a szemembe hasit,
fel kellene már kelnem,
de az ágy melege húz,
nincs semmi, ami innen kihúz.
Számba veszem, ma nem kell
korán kelnem és sehova
mennem, csak fekszem.
Magamba zuhanva,
tőlem távol a világ zaja,
szívem is egyre jobban ver,
tele vagyok félelemmel,
nem emberi e ködös reggel!

Végül mégis felkelek,
az ablakhoz megyek,
a bokrokon a verebek
repkednek és veszekednek,
kis életük tele buzgalommal,
nem törődnek a holnappal.. 

29 Ágnes Darabné, Lengyel Katinka és további 27 ember2016.11.06.

B Ilona Tóthné