Ezt a levelet nem most írtam, talán megbocsájtjátok, hogy feltettem ide, a játékhoz. Tudom, nem vers, nem is vidám, de olyan jólesett ezzel a közmondással kapcsolatban most ezt itt közölni. A levelet, ha most írtam volna, derűsebb lenne, mert jó vége lett...
- Meleg fülledt idő van,talán vihar készül.Még nem ért ide a vihar szele,de szinte rezeg a levegő.Ma füvet nyírtam és a csendet csak a gép berregése törte meg.Közben elkalandoztak a gondolataim és ahogy a levágott fűszálak szerte-szét röpködtek,úgy jutott eszembe ezer emlék,a mi közös múltunkból.
- Nagyon aggódom,mert kivizsgálás alatt vagy,a szíved rendetlenkedik,mint olykor az enyém is.Nehezen bírja már azt a sok emléket,titkot,örömet,bánatot,fájdalmakat,amit a hosszú évek alatt elraktároztunk.Ide-s tova fél évszázada ismerjük egymást,szinte gyermekkorunktól.Együtt kezdtük a gimit,ami akkor nehéznek tűnt,de most visszagondolva olyan volt,mint egy nagy játék.
- Emlékszel még a sok boldogságra,csinytevésre,a kirándulásokra,a házibulikra?Egyikünk sem tehetős családból származott,mégis mindenünk meg volt,a bulikra a hétköznapi ruhánkból menő cuccot varázsoltunk,önfeledten hülyéskedtünk,táncoltunk,énekeltünk.A srácok,Öcsi,Csöszi,Gyuri és a többiek nagy legényeknek akartak látszani,udvarolgattak,közben azon(is) járt az eszük,mivel viccelhetnének meg bennünket.No,és a TANÁR ÚR!Mai napig hasznosítom a tanításait.Csodálatos pedagógus volt!Pedig szegénynek nehéz volt kordában tartani bennünket.
- Varázslatos évek voltak azok és mi jó néhányan igazi barátok,testvérek lettünk.Úgy érzem, a gimis évek befejeztével a gyermekkorom is végetért.
- Szétszéledtünk a nagyvilágban.Belőled kiváló pedagógus lett,nemzedékeket neveltél fel.Én,az akkor még utált műszaki pályán kötöttem ki,mert "bűnös nemesi múltam" miatt a hőn áhítozott orvosi egyetem szóba sem jöhetett.De a sors így rendelte,ki tudja,miért.Szerelmek jöttek-mentek,majd családalapitás,gyerek nevelés.
- Jó pár év kihagyás után,mikor a "régi gárda" találkozott,már felnőtt,érett fejjel szinte újra gyerekekké váltunk.A baráti szeretet,az összetartozás mai napig megmaradt.Mi "harcos" utat jártunk be,de nem számit a politikai hova tartozás,nem számit az eltűnt idő sok fájdalma,keserűsége,mi barátok vagyunk.Féltjük és óvjuk egymást.
- Ezért aggódom most annyira.Te is elvesztetted a társadat,mint én,elvesztetted a fél szívedet és az a másik fél talán túlterhelt a gondoktól,a fizikai megpróbáltatásoktól,a családért aggódástól,olykor az egyedüllét bújától.Szeretném,ha éreznéd,nem vagy Egyedül.Mi itt vagyunk.Ha beteg vagy,mi is betegek vagyunk.Ezért kívánom,hogy ez a kivizsgálás,érfeltöltés ne egy betegség kezdete legyen.Vigyázz magadra,magunkra.
- Azzal a reménykedéssel zárom soraimat,hogy a következő találkozáskor megint a régiek leszünk,tele vidámsággal és szeretettel.
- Sok szeretettel puszillak: Ica
