2018. október 24., szerda

Találkozás

“Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe szívemet… Szükség van bizonyos szertartásokra.”
(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)
Kép forrása: Internet
youtube.com
... Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan....
8Rita Kiss-Teleki, Katalin Rencsisovszky és további 6 ember

Fohász

Itt járt a múló idő
Oly nesztelen jött,
Észre sem vettem
Pszt...Súgta halkan
S mint egy sóhaj
Messze tovalebbent
Én maradtam egymagamban
Sűrű ködben tétován bolyongva
Keresgélek a kusza zűrzavarban
Rejtőző emlékek közt kutatva.
Átlépve a múlt kapuján
Ti jöttök felém fényárban
Kiket úgy szerettem hajdanán,
Létetek megszűnt itt a földön,
Nem vagytok már
Testetek por.
De lelketek itt bolyong
A fényben és sötétben
A hulló levelekben
Ott vagytok a csillagokban
Az óceán vizében
A felhők közt repülő sasban
Havas hegyeken,
Fénylő napsütésben
És itt,a kezemben égő
Gyertyafényben.
Hálatelt szivvel fordulok hozzád,Uram.
A legnagyobb ajándék,mit adhattál nekem
Fájdalmasan szép,gyötrő életem.
Áldásod kérem én Istenem
Azokra is,kik már nem élhetnek velem.
/BI/


deviantart.com
Bartha Ilona: Fohász

2018. október 22., hétfő

Műanyagok /Játékra /

Megadott szavak: Furgon, Jóképű, Fazon, Alakul, Lassan

A furgon megállt Kovácsék háza előtt, a sofőr kiszállt és bepakolta a majd tíz zsák műanyagkupakkal teli zsákot. Magas, jóképű fazon volt, divatos, kakastaréjos-frizurával és mosolygott. Magában örült ennek a munkának is...
Kovácsék kisfia mozgássérült volt, így született, havonta kezelték és gyógyszerezték, operálni kellene, de az milliós tétel. Szegényeknek honnan lenne ennyi pénzük a havi 60-70 ezres gyógyszerekre,  az operációról nem is beszélve? Anyagi gondjaikon próbáltak enyhíteni a kupakok gyűjtésével, ami jó, ha az utazási költségeket fedezte.

Próbáltam utánanézni,-bevallom, fogalmam sincs-mi a csodát csinálnak ezzel a rengeteg kupakkal. Adatot nem találtam, így azt gondolom, újra feldolgozzák műanyagként, újabb kupakokra. Őrület!
Lassan már minden műanyag lesz körülöttünk és mi is műanyaggá válunk.
Nemrégiben láttam egy filmet, ahol az óceánokban, tengerekben szigetek alakultak ki a műanyagszemétből, alatta fuldokoltak a halak, bálnák és cetek és műanyaggal teli elhalt testüket a hullámok partra sodorták. Mindez a mi művünk, embereké! Mivé alakul világunk, ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg?
Elgondolkodtam, hogy én, idős ember vajon mit tehetnék a saját környezetemben ennek érdekében? Egyet tudok tenni, ellenállok!
Nézem a bevásárlóközpontokban a drága, de csicsásan csomolt árukat, például a műanyagtálcában virító zöldségeket. Nem veszem meg! Ha már sokan nem vennék meg, az is segítség lenne, elvégre lehet válogatni a tálca nélküli zöldségekből is. De miért nem lehet ezeket a zölségeket olyan papírdobozokban árulni, mint  mondjuk a kétszázas filtereket? Miért kell mindent műanyagba csomagolni, az ásványvizes üvegektől, az eldobható műanyagdobozos ételektől kezdve a műanyagba csomagolt műanyagjátékokig? Emberek, ezeket ne vegyük meg!
Ha a kereskedők nyakán maradnának ezek a termékek, előbb-utóbb a gyártók is elgondolkodnának azon, ennek mi az oka...
Nem mondom. a termékek nélkülözése áldozatokkal járna, elsősorban a kényelmünket veszélyeztetné. De valamit valamiért, most, amíg még tehenénk, mert mindennek van egy határa, világunk létének is...
/B//

Kép: Net