Heltai Jenő: December

Nekem ennek a hónapnak a koronája Heltai Jenő verse:

Heltai Jenő: December

Nem pesti hónap: budai hónap,
Kisvárosi, falusi hónap,
Nem jazzal, rádióval hangos
Vásáros, mai hónap:
Százévelőtti, régimódi, biedermeierhónap,
Gyermekéveink hónapja,
A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé,
A Megfagyott Gyermek hónapja,
És Andersen kis gyufaárus lányáé,
A fehérszakállú Mikulásé
És a kisded Jézusé,
Jóság és szeretet hónapja,
A megfogyatkozott jóságé és a
megcsappant szereteté.
Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön,
Nincs, aki újra befűtse.
Didereg az Ember,
Haldoklik a világ.
Ez a melegségre szomjas jégvilág,
Mely időtlen idők óta koldusan nyeli
Az áldott Nap maradék-tüzét,
A türelmes föld gyérülő szenét
És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit.
Hová lett az isteni kenyér,
Mely azért volt, hogy mindenkinek
Jusson belőle egy karéj?
Alig maradt belőle egy decemberre való
Egy napra való
Egy estre való,
Egy karácsonyestre való!
Talán imádkozni kellene!
Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van,
Megfogni egymás kezét,
Összebújni, egymást megölelni
És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi,
Új tüzet rakni új jövőhöz
És friss kenyérsütéshez.

Heltai Jenő verse

Sztancsik Éva Lambrozett, Piroska Erika Polyák, Kovács L. István és további 24 ember kedveli ezt.

6 megosztás

Hozzászólások

Van egy további hozzászólás

Bernadett Székelyhidi smile hangulatjel

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · december 16., 17:38

Gyula Gulyás heart hangulatjel

Mégsem tetszik · Válasz · 1 · december 16., 20:32

B Ilona Tóthné Köszönöm, Magdi, Bernadett, Gyula és mindenki jelét! smile hangulatjel

Tetszik · Válasz · 1 · december 16., 20:39

B Ilona Tóthné válaszolt. · 3 válasz

Zsuzsa Kovács Gyönyörű ! heart hangulatjel

HAIKUK

Kapum előtt

kapum előtt a
fenyőfám olyan komor
nem lesz hófehér

Az úton

e téli estén
csak a kóbor köd bolyong
ezen az úton
Ismerős

kong a sötétség
én hallom, ismerős már,
hűvös alkonyok
TANKA

télen valaha
babérbokrom az utcán
nemzedékeket
látott szánkózni hóban
vígan, karácsony előtt
B Ilona Tóthné
kép:saját

Sági Erzsébet, Péntek Tulipán, Magdolna Barkó Péterné és további 10 ember kedveli ezt.

A HETI JÁTÉK ÉRTÉKELÉSE

KEDVES CSOPORTTÁRSAK, TANYALAKÓK!

Beérett a heti munkánk gyümölcse, ami a gyermekversekről szólt és -mint ahogyan a meséknek a vége: "itt a vége, fuss el véle"- bizony én is legszívesebben világgá futnék, mikor az értékelésre kerül sor.
E héten a gyűjtőbe 31 vers érkezett, ebből hármat nem értékeltem, azaz Erika Kocsis: Manótánc versét, ezt a végtelenül kedves verset, de mivel Erika admin, ezért nem tisztem Őt értékelni, továbbá
László Vezendi: Altató című versét, aki jelezte is, hogy a verse nem a játékra íródott,továbbá köszönetem Gyula Gulyásnak A cinege inspiráló videójáért.
Miközben olvasgattam a verseket, két dolog körül rezegtek gondolataim. Az első gondolatom az volt, hogy az igazi értékelés az lenne, ha egy gyermek-csoportnak felolvasnók  ezeket a meséket és ők választanának tetszésük szerint, nem pedig én, hivatkozva a "második gyermekkoromra" :)
A másik: gondolatban elkalandoztam imádott Lillafüredemre a forráshoz és csak bámultam a friss, tiszta zuhatagot és arra gondoltam, hogyan is tudnék én kiemelni egy-két cseppet ebből a forrásból, hiszen ez így teljes, ahogyan van és minden cseppje egyformán értékes. Mert a forrás a  Ti  szeretetek, amiből e versek születtek és számomra egyformán kedvesek.
De játékról lévén szó, szeretném hangsúlyozni, hogy az "osztályozást" a versek elolvasásakor érzelmileg rám ható benyomások alapján döntöttem el. Nem vagyok irodalmár, így verstanilag nem elemeztem írásaitokat.
Fentieket figyelembe véve:

Első helyezettek: Antal András: Jó éjt
                             Bernadeth Székelyhidi: Számolgató
                             Irén Szabó Becherer: Téli mondóka
Második helyezettek:
                             Mária Albert: A spenót giliszta
                             László Vezendi: Mézeskalács
                             Mátyás Rita: Kiszámoló

Harmadik helyezettek:
                              István Vollai: Csacska macska
                              Olga Kristóf  Lejko: Cica és Mica
                              Tünde Havellantné Szerencsés: Karácsonyi mese
Mindenki mást a különdíjasak közé sorolok, mert-legyetek elnézőek-de én már igazán nem tudok különbséget tenni, nekem minden vers a szeretetről, játékról, meséről, dallamról szól és köszönöm, hogy alkalmam  volt elolvasni valamennyit.
Szeretném megköszönni Sándornak a "súgást" és az adminoknak-különösen Erikának- a csodálatos inspiráló verseket, valamint mindazoknak, akik játékon kívül is írtak verseket e témához.
Szeretettel gratulálok a helyezetteknek, a feltett képeket hálám jeleként küldöm jutalmul.
Mindenkinek köszönöm a résztvételt!
Tisztelettel és szeretettel: B Ilona Tóthné

kell az erő

van-e még erőd
megtartani a kezedre szállt lepkét,
s gyógyítani széttört lelkeden a hasadást,
komor éj után nézni a hajnalhasadást,
s legyűrni fojtó lázad parázsló hevét?
mert néha olyan gyenge az ember,
hogy egy lepke, vagy hópihe is teher...
kell az erő,
hiszen minden hajnalban új nap fakad,
szembe kell nézni s tépni a pókhálókat,
összetört szívedből kivetni minden rosszat,
s szeretet-hegekkel összeforrasztani a jókat,
majd továbbadni, szórni mások elé,
mint a szirmokat,
adni, sugározni,
meglátod, százszorosan visszakapod,
így lesz békés minden álmod,
a reggelt angyalok hozzád eléd,
s lelkeddel megsimogatod
az elrebbenő lepkét..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Eleonóra Kertészné Rotter, Sánta Éva, Bartók Anikó és további 23 ember kedveli ezt.