Csak egy fiú volt a sok közül,
ki szebb jövőt remélt,
magyar zászlót lengetett,
lelkesedése az egekig felért...
Aztán egy szomorú estén
- tankok dübörögtek a város főterén-
lázas homlokáról veríték cseppjei folytak,
izzó szeme anyja döbbent arcára tapadt,
s mélyről feltörő rekedt hangon suttogta:
"anyám, én többet nem jövök haza!"
A határ mentén, sűrű sötétben
bakancsa alatt vérző levelek zörögve
széttéptek egy szerető családot örökre...
/BI/
