Élmény

Általában úgy ütemezem a dolgaimat, hogy a déli harangszó előtt elkészülök az ebéddel, akkor pihenésképpen bekapcsolom a TV-t, hogy lelkileg felkészüljek fő műsoromra, a déli Hiradóra, nehogy estig kimaradjak valamiből.Kicsit ledőlök és meresztem a szemem. Ma is ez történt, de ma csodára leltem. Nekem az volt!
Éppen a Kaláka együttes szerepelt, de nem akárhogy. Egy szép dalt zenéltek, énekeltek, miközben egy asztalnál a zene ütemére és szövegét illusztrálva egy homokművész(nagyon sajnálom, de a nevét nem hallottam) lépésről-lépére követve, pillanatonként változó csodálatos homokképeket készített. Még a szám is eltátottam! Micsoda művészek élnek közöttünk, akikről tán soha nem hallottunk! Igazi élmény volt, sokáig nem fogom elfelejteni!
/BI/

https://youtu.be/Ax9TMUFE4vU

Tanka és Haikuk

Együtt

néha vissza kell
nézni, mert az őseink
mögöttünk utat
mutatnak, merre menjünk
velük a jövő felé
/BI/

Ez meg az /játékra/
Haikuk

Megadott szavak:
kutyaütő, lutri, kulimász, furulya, zörej

májusi hőség
az ember fújtat, mint a
furulya sípja

szomjas madárka
az itatón kopogtat
zörej a csendben

ez a kulimász:
levéltetű ragadt a
rózsa szárára

a vércse verdes
kihúzta a lutrit, mert
elszállt prédája

kutyaütő szél
belekapott hajamba
borzas frizura
/BI/

A krémes /Játékra /

Ebben a kutyaütő életben semmi nem marad kifizetetlenül. A jótett sem..

Történt, hogy tegnap meghozták a nyugdíjamat, már előre összeírtam mindent, mit fogok vásárolni. Reggel korán ébredtem,-no,mondom, most pont jókor, még a harmatos órákban összekaptam magam és bementem a városba, a TESCO-ba, nem forrt fel az agyam a hőségtől és szemem sem vibrált útközben.
De milyen jól tettem! Szinte mindent sikerült -egy hónapra valót- a bevásáló kocsiba betennem, derült hangulatomban megleptem magam két franciakrémessel is, egye fene azt a kis súlytöbbletet, nem érdekel, a lábam hiába kapálózik ellene...

A pénztárnál nagy vehemenciával pakolom ki a dolgokat, mikor észrevettem, hogy a mögöttem álló idős nénike szeme leragadt a krémesemnél. Az ő kocsijában egy kilós hálós-krumpli, kenyér, csőtészta, meg valami apróság volt még. Szegénykém olyan áhítatos szemmel nézte az én krémesemet, hogy még a szemem is elhomályosult, neki nem igen telt efféle "jutalom-falatra". Kis sovány,töpörödött asszonyka volt. Az ördögbe! Hogy van ez?
Nem kenyerem a politizálás, nem is értek hozzá, csak úgy vagyok vele, mint a felpofozott buszsöfőr, aki "alapból" kap egy pofont és akkor ordít.Én nem ordítok, de az ilyen eseteknél alaposan eltöprengek. Hogy nem veszi észre senki az ilyen szegény kis öregeket? Kérges kezéből látszik, hogy végigdolgozta az életet...

Mikor végeztem a pénztárnál, félreálltam a bevásárlókocsimmal, megvártam, míg a néni is kipörgeti az aprót, aztán hozzáléptem és betettem a kocsijába a krémesemet egy szép fej jégsalátával egyetemben, mert azt is vettem , nagyon szeretem.
-Ezeket a rakodópulton felejtette- mondtam és ő nagy szemekkel nézett és én borzasztóan szégyelltem magam. Nagy kulimász az egész! De valakinek(kiknek) szégyellni kell magát!

És milyen a  sors? Bementem még a postára is feladni a csekkeket, majd a "nemzetibe" a bagómat megvenni és amikor megfordultam, neki ütköztem a keresztfiamnak. Kiderült, ő közben nálam járt,azt hitte, elaludtam, mivel nem mentem ki kaputnyitni.
-Várjak már egy pillanatra-mondta és kiloholt a kocsijához, majd kezembe nyomott egy doboz jégkrémet. Kihúztam a lutrit-gondoltam, jó az Isten, jót ád! A meglepetésem nem maradt el...

Hát így jártam...Fejemben furulya zenéje zengett, miközben beálltam a kapu elé és a kutya kapudöngető zörejek közepette méltatlankodott, hogy őt nem vittem magammal...

 Bartha Ilona
Kép: net