Fura világ
2014. május 3.
Sőt, nagyon fura..
Ma délután, mivel szemereg az eső, úgy gondoltam, pihenek és bekapcsoltam a TV-t. Ritka alkalom, bár most se tettem volna..
A konyhában gőzölgött a kávé, a teljes kényelmet egy forró kávéval
tudom élvezni. Igen ám, de a szobából éktelen sivalkodás szűrődött ki, a
hangok ismerősnek tűntek. Berohantam, hogy lássam, kit ölnek már
megint, de csak Bea asszony verte Győzikét valami törülközővel, magából
kikelve.
Ugrás.. Valami tó partján napjaink delije vonszolta magát, sántikálva,
lázasan küzdve a legyőzendő nincsmivel,-ahhoz képest elég elesett volt,
míg élete párja meg nem jelent a szinen, mert attól kezdve a csókolózás
mélyére zuhantak, -talán lábfájásra ez a legjobb gyógyszer.Vajon a
derékfájásom mitől szünne meg?
A következő képben Annácska huzogatta a bugyingóját valami fotózáson, de
közben Győzike felháborodva belökte a testvérét a Bea asszony
parancsára kivágott fák közé. No, ő sem volt rest, mert a vadiúj ágyra
ugrott, amit rosszul szereltek össze és azonnal eltörött..
Már kezdtem fizikai fájdalmat érezni pihenésem közepette, gyorsan átkapcsoltam egy másik állomásra.
Mit ad Isten, ott meg egy bevásárlóközpontban egy őrült pasi
artikulátlan röhögéssel kapkodta az árúkat a polcokról, mint aki megakar
lógni a fél árúkészlettel,-mert mint kiderült, olyan olcsónak találta,
hogy azt gondolta, megfogta az Isten lábát..Érdekes, rendszeresen én is
itt vásárolok, de a röhögőgörcs helyett inkább sírhatnékom támad..
Idáig jutottam. Te jó Isten, hova kerültem? Ez az abnormálisok gyülekezete, vagy én nem lennék már normális?
Is-is..
Ilona B.T.
