morajló hullámok

ÉKT 13. Szójáték



némasággal merül
lélek tengerébe
a meztelen múlt
-morajló hullámok
időtlen zuhanásban-
s elpihen valahol
lent a mély homályban
az ártatlanság
lángoló tüze
elmúlt, kiégett
csak emlékfoszlányok
tépik még a
némaság ködét
olykor elvétve még
tűszúrásként hatol
egy-egy kép a szívbe
s mint a kiserkent vér
cseppenként lecsorog
eltűnik a mindenségbe
nyomában már
csak a bánat marad
veled együtt egyszer
az is elapad..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Tetszik · · Értesítések leállítása · Reklámozom · Megosztom

• S Baranyák Ági, Mimóza Évi, Stefan Miklos és további 8 ember kedveli ezt.

KARÁCSONYI ÜZENET

Meghatott ez az írás..

Karácsonyi üzenet

Szeretetteljes, békés karácsonyi ünnepeket kívánok. Ajándékba, engedjék meg, hogy egy történetet adjak. Egy igaz történetet egy igaz emberről, akit gyerekkorom óta ismerek, és akit tiszta szívemből szeretek.
Először a 30 éves kisebbik lányát temette el.
Azután a férjét.
Imádott egyetlen fiának is kisiklott az élete.
Minden munkát elvállalt. Csak sejtettük, milyen okból kellett neki a pénz.
Ha kellett, egész nap kapált a gyógynövénykertben.
Ha kellett, vágta a növényeket reggeltől estig.
Ha arra volt szükség, a csalánleveleket fosztotta puszta kézzel.
Soha nem panaszkodott, csendben végezte a dolgát.
Soha nem bántott senkit sem tettel, sem szóval.
Nem láttam sírni, csak mindig, mindig mosolyogni.
Olyankor a szelíd barna szeme is nevetett.
Idén eltemette a fiát is.
Karácsony szenteste majd felveszi a fekete kendőjét meg a jobbik fekete ruháját, és a csikorgó hóban, szikrázó hidegben elmegy a templomba, hogy a világgal együtt ünnepelje a Megváltó születését.
Mindig kérges a keze. 82 éves.
Máriának hívják.
Ha vannak angyalok, ők viszik majd hófehér lelkét az Úr elé.
Azon a napon egy csillaggal kevesebb lesz a földön.

Lopes-Szabó Zsuzsanna
Kép: Net

Jutka Andrásné Zvolenszki, Magdi Csuka, Boda Laszlo és további 30 ember kedveli ezt./2015/

• Koday László, Magyarói Zsigmond Zoltán, László Kéri és további 15 ember kedveli ezt.

AMIKOR ZENÉL

Amikor zenél a hegy és a tó
S a hegedű húrja vízválasztó
Aranyfák ringanak, lombjaik susognak,
A hegyek ekhóként búgják a hangokat,
Faágak lágyan pengetik a húrokat,
Szirének táncolnak a víz alatt.
Távoli harangszó töri meg a csendet,
Valahol fenn egy angyal integet..

A lélek is tiszta, mint a fehér hó,
Amikor zenél a hegy és a tó..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Sütögetés

2013. december 22.

Mindezt csak azért írom le, mert vannak emlékek, melyeket a szeretet életben tart és egész életünket végigkíréri..

Kicsit mélabúsan kezdtem a napom, tudtam, hogy ma sütögetni fogok.Bevallom őszintén, egy süteményt még szívesen megcsinálok, de többféléhez nincs sok türelmem. Dehát jön a Karácsony..
Tegnap csomagot kaptam a gyerekektől, ami tudatosította bennem, hogy az ünnepeket megint nélkülük töltöm. Dehát messze vannak..Mi a csodának sütögetek itt össze-vissza? Megszokásból? Ja, a húgomnak és kersztfiamnak szoktam ajándékba adni egy-egy nagytányér süteményt..A keresztfiaméknál még nincs gyerek, így nagy hagsúlyt nem fektetnek a házi-süti készítésére, viszont az enyémnek mindig nagyon örülnek, szent-estére már egy morzsa sem marad belőle...
Nos, hát ezért sütök, no. meg én is megérdemlem..
Mikor aztán kavartyolok, már egész jókedvem lesz, mert eszembejut sok szép emlék a régi szépidőkről.
Anyám a sütés művésze volt-így utólag, ha elgondolom. Egyrészt mindig valahogy beszerezte a süteményekhez szükséges alapanyagokat-nem kis feladat volt abban az időben a sok gyerek mellett-, másrészt nagyon finomakat csinált. Mi gyerekek ott voltunk körülötte ugrásra-készen, az volt a győztes, aki megkaparintott egy-egy kiürült tálat és kinyalhatta. Aztán, ha a sütés befejeződött, nekiültünk mindnyájan a szaloncukor csomagolásnak és kötözésnek, szépen sorba a partvisnyélre, onnan kerűlt aztán a végleges helyére.
A karácsony "nyitánya" nálunk a karácsony-este reggele volt, az volt a szokása anyámnak, hogy mikor felébredtünk, mindnyájunk kezébe egy előre elkészített kistányér süteményt nyomott .Ez valami csodálatos volt!! Nem elég, hogy ágyban ehettünk, de süteményt!
Légy áldott, anyám!
Meggyújtottam az utolsó gyertyát és miközben tördelem a mézessütit, itt mosolygsz előttem gyertya fényében..


B Ilona Tóthné

GYERTYALÁNG

Lobogva ég a negyedik gyertya,
Csillagszikráit az ég felé szórja,
Fénye világit,-még ADVENT napja,
Szinte hallom,amint énekel angyalok kara.
Mennyből az angyal, lejön hozzátok..
Karácsonykor megszületik Megváltótok,
Nesztelenül itt rebbenek a légben,
Szeretet táplálva a szivben,
Szenteste a karácsonyfa körül
Minden ember,-gyermek és felnőtt örül,
Velünk vannak szeretteink e napon,
Béke és szeretet virágzik az arcokon.
Vannak, kik egyedül gyújtják meg a gyertyát,
De a szép emlékek őket is körülfonják
Mert senki sincs egyedül, jött valahonnan.
Társa a múlt, az emlék vele van..
Irta: Ilona B.T.


2016.12.24.

Köszönöm a POET:HU-nak! :)
Gyertyaláng
Lobogva ég a negyedik gyertya,
Csillagszikráit az ég felé szórja,
Fénye világít - még ADVENT napja,
Szinte hallom, amint énekel angyalok kara.

Mennyből az angyal, lejön hozzátok...
Karácsonykor megszületik Megváltótok,
Nesztelenül itt rebbenek a légben,
Szeretetet táplálva a szívben.

Szenteste a karácsonyfa körül,
Minden ember - gyermek és felnőtt örül,
Velünk vannak szeretteink e napon,
Béke és szeretet virágzik az arcokon.

Vannak, kik egyedül gyújtják meg a gyertyát,
De a szép emlékek őket is körülfonják,
Mert senki sincs egyedül, jött valahonnan.
Társa a múlt, az emlék vele van.

Bartha ilona

B Ilona Tóthné: Gyertyaláng

Lobogva ég a negyedik gyertya, / Csillagszikráit az ég felé szórja, / Fénye világít - még ADVENT napja, / Szinte hallom, amint énekel angyalok kara.

poet.hu

Tetszik

Hozzászólás

Megosztom

34 Nép Ágnes, Sándor Turza és további 32 ember