morajló hullámok

ÉKT 13. Szójáték



némasággal merül
lélek tengerébe
a meztelen múlt
-morajló hullámok
időtlen zuhanásban-
s elpihen valahol
lent a mély homályban
az ártatlanság
lángoló tüze
elmúlt, kiégett
csak emlékfoszlányok
tépik még a
némaság ködét
olykor elvétve még
tűszúrásként hatol
egy-egy kép a szívbe
s mint a kiserkent vér
cseppenként lecsorog
eltűnik a mindenségbe
nyomában már
csak a bánat marad
veled együtt egyszer
az is elapad..

B Ilona Tóthné
Kép: Net

Tetszik · · Értesítések leállítása · Reklámozom · Megosztom

• S Baranyák Ági, Mimóza Évi, Stefan Miklos és további 8 ember kedveli ezt.