ŰRBŐL SZÁGULDÓ

Űrből száguldó üstökös volt a szerelmed,
szikrái úsztak, csillogva csókolták testemet,
mint a tág térben az üstökös izzó fénye,
ahogyan magába olvasztja a csillagokat, elveszve
a sötét, vágyódó felhők gyűrűjében
s összeroppant, mint a kő,-léket vágva a szív rejtekében.
Aztán, ahogy jött, oly hirtelen tova tűnt..
Szeretni, szeretni kellett volna még, a vágyódás
csaholt bennem, útszéli berekben kóbor kutya ugatás..
Szerelmedből nem maradt más, csak egy elszáradt virág
sorskönyvében az elsárgult lapok között,
s érzem, te sem száguldasz már a felhők fölött..

B Ilona Tóthné
Kép:net

MIKULÁS

Megadott szavak: pendely,,rocska,szűr,párta,pityke,dolmány,hárász,fertály,élet, icce

Nagy a sürgés-forgás az alsó fertályon,
Mikulás érkezik ma hozzájuk, szánon.
A gyerekek pendelybe öltöztek,
viruló menyecskék fejükre pártát kötöttek,
János, a deli legény felvette pitykés dolmányát,
szűr fedte a házigazda vállát..
Öröm az élet ilyenkor a faluszélen

megadják a módját a vendégségnek.
Fehér szűz-hó fedte a lankás tájat,
bár kint hideg volt, melegség fűtötte a házat.
A gyerekek fényesre pucolt kis csizmájukat
kitették az ablakba, mögötte izgatott arcukat
fellobbanó mécses lángja világította..
A háziasszony hárászát magára terítve
rocskájába a teheneket megfejte.
Milyen jó lesz friss kalácshoz a gőzölgő tejecske!
Távolról már hallatszott a szán csengője,
csak nem jávorszarvas húzta, hanem szürkemarha,
de a gyerekek nem adtak a protokollra..
Ölelték a mosolygó Mikulást, meghatódva,
ki tette a sok ajándékot, csokit csizmájukba..
A Mikulás boldogan simogatta hosszú szakállát,
s a fehérnéptől egy-egy puszi érte az orcáját.
Egy icce bor is jólesett a hidegben, majd ment tovább,
sok gyerek várta még csilingelő szánját.
Köszönésképpen a marha is elbőgte magát,
boldog volt, hogy ő hozta az öreg Mikulást..

Mária Palkó, Kocsis Bözsi, Magdi Béres és további 23 ember kedveli ezt.