2022. március 6., vasárnap
ZAVAROS IDŐK
Zavaros nappalok,
fogvicsorgató hangok,
robbanások, dörgések, sötét tüzek,
rommá dőlt épületekből elszabadult
gomolygó lángokat fúj a szél...
Díszes asztalnál ember beszél,
egy másik ember kezében mikrofon
és elszántan buzdít!
Az utcán romos kövek között
anyja ölelő karjában
egy gyemek felsír...
Menekülő asszonyok, lányok, gyermekek
és a maradó férfiak szemében könnyek.
TV szórja éjjel-nappal a híreket szét
s a világ figyel: szomszédunkban háború dúl
és nem tudni, hogy e fájdalmas dübörgés
hová fajul, meddig még, mi lesz a vég.
.
Emberek, nem volt elég?
.
Sötét és hűvös az éjszaka,
a kályhában elégett fahasábok hamva,
szörnyű hangok viszhangoznak az álomba'
s mikor megvirrad, fény hatol a szobába.
Fény, ó fény, takarj be,
világíts a tudatokba, lelkekbe,
s a világon ne legyen más
csak csendes, halkszavú béke, béke!
/BI/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)