2017. június 17., szombat

Az úrinő

Két évvel ezelőtti naplóbejegyzésem óta semmi nem változott, ha most a karomra nézek, ugyanazt látom...:)
Az úrinő
2015. június 16.
Ma találkoztam egy ismerőssel. Pechemre lenge, ujjatlan blúz volt rajtam, mert élvezni akartam a szellőt és azt, hogy végre kapok levegőt.
Ijedten rámnézett és megkérdezte, mitől van összekermolva a karom? A fenébe, elfelejtettem magam álcázni.
Tudod,-mondtam,-én olyan szerencsés vagyok, hogy nálam minden egy helyen van. Van itt favágó, asztalos, kertész, festő, villanyszerelő, takarító, vízszerelő, szakács... És ez mind én vagyok. Tegnap kivágtam egy elszáradt fenyőt, az karmolászott össze. De az aktuális munkák a kezemen, karomon mindig felfedezhetők. Igy van ez, kedves barátom. A látszat néha csal.
Azért megvígasztal, hogy kiöltözve, szerényen kisminkelve még egy picurka úrinő is maradt bennem..Igaz, azzal nem megyek sokra..:-)))
Kiegészítésként egy Wass Albert idézet:
"Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz
belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd
alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul
másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni
ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen
ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit
fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával,
cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a
víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és
annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme
benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat,
amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg
örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van
napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg
örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből
csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem
győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz.
S mert élsz: gazdag lehetsz." (Wass Albert - Te és a világ) *

2 éve

Szeretem az otthonomat-Utolsó

Szeretem az otthonomat, biztonságban érzem magam.Nehezen mozdulok már ki, de vannak elkerülhetetlen dolgok, melyeket időnként el kell intézni. Ilyenkor furcsa gondolataim vannak, különösen egy idő óta, mióta jobban érzem a "kor" terheit. Írtam is már erről, természetesen mindenki másként dolgozza fel a "menés" gondolatát, én már régen ily módon:
Utolsó..
Ha ez ember a döcögő, pöfékelő vonat utolsó kocsijában ül már, minden megváltozik.Bárhova utazol, bárhova mégy az utad mintha az utolsó volna.
Szelid mosollyal az ajkadon búcsút intesz a háznak, kertnek, arra gondolva,sosem látod viszont,talán sosem térsz vissza, őrizze meg mosolyodat.
Minden nap megiszod az utolsó kávét ,elszivod hozzá az utolsó cigarettát,
lehet, hogy holnap már nem lesz rá alkalom.
Közeli barátaidat, családtagjaidat gondolatban átöleled, mintha búcsúznál.Felnézel az égre, vakitó fényt és derűs nyugalmat találsz, kinyitod az ablakod és mélyen beszivod a tavaszi, nyári virágillatot.
Mindig úgy érzed, ez az utolsó óra.Most is ezt érzem, mikor elmegyek itthonról.
Búcsúzol,-pedig még élsz..

Bartha Ilona
Kép: Net

2017. június 12., hétfő

AZT HITTEM

Azt hittem, már nem érhet
csalódás az életben,
tébláboltam tűzön-vizen,
szolgáltam és nem henyéltem.

Atz hittem, már sokat tudok,
mint a bölcsek és a nagyok,
de jaj, ki gondolta volna,
értetlen leszek vén koromra.

Mert nem tudom, hogy' lehet az,
ki nem dolgozik, mégis gazdag,
míg más bérét kaparja fiókjába'
de szálka megy csak az ujjába,.

Azt hittem, a barátság örök ,
nem tépi szét sem angyal, sem ördög,
bár egyik sem lészen a politika,
az biz' a barátságot elszakítja.

Azt hittem én, lesz sok időm,
ha egyszer eljön a "pihenőm",
de csak a hidegrázás ért el,
bírkózni kell az új trendekkel.

Azt hittem én....sorolhatnám,
hogy békés sziget az én hazám,
naív vagyok, nem szépítem
de amit látok, már azt sem hiszem.

Bartha Ilona