TANKA
kegyes volt az ég
narancs fénnyel villogott
de estére már
feltette a felhőkre
sötét széles kalapját
Kép:saját, most készült
Tegnap kicsit áttekintettem az eddigi életemet.
Évkezdetén az ember mindig csinál valamiféle számadást, mintegy
okulásul, hogy amit elrontottam, azt ebben az évben majd másképpen
csinálom, a szép dolgokat megismétlem.
Új év,-új kezdet- szokták volt mondani.
Én most elhatároztam, semmit nem fogadok meg, semmit nem csinálok másképpen, folyjanak a dolgok úgy, ahogyan a sors hozza.
Egy bizonyos kor után nem szabad a múltba temetkezni, hanem örülni kell
minden napnak, nem lázongani, hanem tevékenyen kell megélni a napokat.
Az idő nem kérdez. Az idő megy, mindig előre. Ellentétben a fizikával,
az idő a mi utunk, amelyen haladva néha bukdácsolunk, néha simább
szakaszokhoz érünk, néha elfáradunk, megpihenünk.
Én úgy döntöttem, lehetőségeimhez mérten tartalmasan, szorgoskodással,
hasznosan, békésen, derűsen próbálok a még hátralévő utamon végigmenni.
Tisztelem az időt, minél kevesebb van belőle, annál jobban...
E gondolatok jegyében kivánok mindenkinek derűs, szép napot! :)
