Dübörög bennem a bizonytalanság,
kétségek és lelket maró kérdés,
miért én vagyok az utolsó a sorban?
Kegy ez, vagy büntetés? Választ ki ad?
Előttem az ősök vonulnak az égi sorban,
a nagy családból már csak én élek
egyedül a földi porban,
mögöttem a fiatalság, a sarjak sora,
legyen bár életük örömteli vagy mostoha,.
kérdéseikre választ már csak én adhatok,
de előttem is oly sok még a múltidejű titok...
Nem jó utolsónak lenni, nagy a teher!
De fentről már csak visszainthetek...
most rajtatok a sor, gyerekek,
kérdezzetek, kérdezzetek!
Ma még itt ballagok e sáros úton,
bár sok kérdésre a választ én sem tudom,
dübörög bennem is a bizonytalanság,
mégis,- hogy megértsétek, kik vagytok,
válaszra nincs már más,
csak én, a gyökerekből egy hajtás,
utolsó a sorban..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
29 Gyula Halyas, Éva Jakab és további 27 ember
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése