2015. május 29.
Élvezem most ezt a szép, napos időt! Hogy fokozzam az örömöm, megfőztem a spárgát, pirított morzsában megforgattam és készítettem mellé majonézt. Finom volt. Ha valaki kedvet kapna hozzá, felhívom figyelmét, hogy a héját jól hámozza le, hogy ne legyen szálkás.A fehéren is van héj, csak nem látszik...
Közben olvasgattam a hozzászólásokat és hallgattam a rádiót.
Éva írta, jó lenne valami téma, amiről írhatnánk. Magamba merültem és eszembe jutott sok minden, picit mosolyogtam is, jó a közérztem, a spárgám megtette a hatását. Jókedvűen kanalaztam, mikor a déli hírekben hallom, hogy a menekültek szállítására, azaz az ember-csempészetre egy egész maffiahálózat épült ki, ami már hazánkban is felütötte a fejét. Hatalmas összeg ezeknek a szerencsétlen embereknek eljutni a "jobb világba". Már, ha egyáltalán eljutnak.
Ezen töprengtem, mikor a postás csengetett és hozott egy levelet. Valaki írt, onnan, fentről, no, nem a mennyországból. Gondolom,mást is ért hasoló meglepetés.
A levél tele volt kérdésekkel.
A kérdések a bevándorlásra vonatkoztak. Hogy mit szólok ehhez meg ahhoz.
Mit is szólhatnék, mikor még a kivándorlás fölött sem tértem napirendre ?
Mint egyszerű embernek, az járt a fejemben, mit is tennék én ezeknek az éhhalálhoz közel, egyáltalán az életükért küzdő embereknek a helyében?
Nekem semmi nem jutott eszembe, csak szégyelltem magam, hogy néha , ha valami baj ér, jajongok és síránkozom, miközben biztos menedékemben, az otthonomban itt ütögetem a billentyűket, falatozom a spárgámat és szürcsölgetem a kávémat. Nekünk a nagy
'létbizonytalanságban" fogalmunk sincs, hogyan lehet ezt megélni, túlélni..Csak azt tudom, hogy a Föld mindenkié és a bajbajutottakon segíteni kellene.
Hát ezt szólok hozzá. De olyan érzésem van, igazából senkit nem érdekel az én véleményem..
B Ilona Tóthné
Kép:saját
Kép:saját
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése