KESERŰ ILLAT

ÉTK 3.


Lehet akkor harmónia, béke és szeretet,
mikor az ember mindennapi gondok után üget?
Forgunk, mint csapágyban a kicsi golyók,
tengelyünk körül, s maradunk egyhelyben topogók.
Arcunk vörös a szégyentől, mint hemoglobinnal festett vér,
mert a sokévnyi élet-harc semmit nem ér..
Aranyszálakból szőttünk textil-álmokat
remélve, hogy az utolsó harmadban
kisüt majd ránk a nap.
De a kíméletlen idő széttépte az álmokat
keserű illattal telített a fiolányi térfogat.
Reménytelenség a megtört szemekben,
mint űzött vadnak az erdei remízben..

Bízom, hogy az új nemzedék álmait
nem ígéretek szakadó szálaiból szövik..

B Ilona Tóthné
Kép: Net