Van nekem egy régi jóbarátom
(együtt cigarettáztunk az iskola mögött),
most messze, egy új hazába költözött,
egy esős,-soha ne bánd hajnalon.
Hiányzik, kevés a jóbarát erre,
mindent megtett, tudását árulta,
vevő nem akadt, az utcát koptatta,
széttört családja lett az út szegélye.
Elment hát, mint nagyapám száztíz éve,
ennyit változott a világ s nincs vége,
miért, miért hagytak el,drága hazám?
Kérdeztem,-vágod, pajtás, talán tudod,
fiad vár, esténként sír a mobilod,
jó leszek, gyere már haza, apám!
Bartha Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése