mikor az ember úgy elaljasult,"
nem átallott kitárni egy nagykaput,
hirdetni,"a munka felszabadít",
s milliókat tűz heve az égbe repít.
Oly korban éltem én e földön, mikor
a munka dicsőség volt, a munkás dalolt,
izzottak a kohók, aki gürcölt,
kiváló volt, az éljenzés az élet,
így a fekete autó nem kísértett...
Most oly korban élek, ahol a munka
áhítat, megélhetés, és remény,
fogy a nép,s külföldről jön a küldemény,
itthon munkából nem lehet megélni,
a becsületet szögre kell lógatni.
Hogy' változik a világ! Most bezárják
a drót kapukat, mert jön az áradat,
azt gondolják, ez itt a Kánaán,
munkáért jönnek tűzön-vízen át,
s letarolják a vén Európát.
Az idézett sorok Radnóti Miklós: Töredék
című verséből valók.
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése