" Az emberi élet röpke dráma, egyszer játsszák, nincs több előadása."
Huszonvalahányezer nap, amelyet eddig éltem,
csöndben, zajban, fényben és sötétben,
minden egyes nap bennem él, testemben, lelkemben,
itt zubog véremben, múltamat és jelent átfogó ívekben.
Benne vagyok a napi szöszökben,
dobpergésben, kottára írt hangjegyekben,
álarc és maskara nélkül
egy ember vagyok a sok ezerből...
B Ilona Tóthné
Kép: Net
mert nem ez a fontos, hanem az, hogy
vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése