ne kelljen kérni,
itt bent a zene kihajt,
nem kell a szó, nem kell beszélni.
Szív ablakán csend függönye meglebben,
a hang csendesen csordogál az erekben,
majd vágtat, mint a szilaj csikó,
eltölt, beterít, mint a pelyhes hó.
S a pünkösdi rózsa rózsaszín álmai
hegedű húrjain vibrálnak köröttem,
táncol a gondolat, búbánat mögöttem.
Küldj nekem egy dalt,
mert itt bent a zene kihajt,
minden felhő hagy nevessen,
érzem, elmúlt már minden,
de egy titok maradt még bennem...
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése