Üzenet egy EMBERTŐL

Üzenet egy EMBERTŐL

2013. március 16. -

Bárcsak még egyszer beszélhetnék veled,
De egy másik sikban vagy, hol a szavak már
Semmit nem jelentenek neked.
Ott vagy most kőangyal kitárt
Szárnyai alatt,
S a rád szálló fehér galamb szelid
Szeme te vagy..
Te vagy a nagyváros kormos kéménye mögül
Kivillanó fénysugár,
Nagyvárad utcáin sétálva féltő tekinteted körbejár,
E hely az, hová lelked mindig hazajár.
Sejtem majd, mikor késő esti órán felnézek és látom-
-Mint képeiden-piros, sárga, kék felhők
Huncutul játszanak,
Űrbéli mosollyal nyugtázod,lent
Az emberek is látnak..
Mert ott vagy fenn, angyalokkal kézen fogva sétálsz a Tejúton,
S ködben távolodva légiesen visszaintegetsz,
Lágy, simogató szellő hozza üzeneted:
Ember, ne töprengj az elmúláson, én élek benned, bennetek!
Én halkan magam elé suttogom,
Soha nem felejtelek,
Köszönöm, hogy ismeretlenül is
Ismerhettelek..

Ilona Bartha Tóth