Az én életem már csak ilyen,
Nyarak után az ősz liheg
De az idő azt is tovább hajtja
Jön majd a tél, a fehér árva.
Tavasz lesz-e, még nem tudom,
Ha igen, fogom a kalapom,
Teli tüdőből szivom majd a levegőt
S bejárom az erdőt, a réteket, mezőt.
Élek a változó évszakokban,
Néha fényben, néha árnyékban,
Járom az utam, végét még nem látom,
Sirok és nevetek e furcsa világon..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése