Nem szabad a régi sebeket
újra-és újra feltépni!
Mi értelme van cipelni
hátadon a kérges terheket?
Ha megszakadsz is,vissza az időben
már semmin nem változtathatsz,
s a tehetetlenség dühével
mardosod-már hiába-önmagad...
Nincs ember, kit elkerült volna néhány
vérző sebet ejtő mérgező nyílvessző,
mely úgy roncsolja a szívet,
mint friss hajtást a jégeső.
Életem folyamán oly sokszor vert a sors,
sok fájdalom, keserv éget, mint a bors.
Akaratlanul halmoztam a hibákat,
de ok nélkül mások is rámkiabáltak...
S most? Nem gyűlölök senkit,
kik vétettek ellenem,
a tanulópénzt jócskán megfizettem.
Hőstelen ős lettem, békét kötöttem magammal,
az utódok ne vigyék az én termem magukkal...
B Ilona Tóthné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése