Úgy tűnik, mindig csak sírok..
De oly kevés barátom a jó szó,
áhítjuk, mint hűs vizet a szomjazó.
Egy férges alma az egész élet,
próbáld meg belőle kihámozni a szépet.
Nehéz, mert mint a szó,- a szép is kevés,
látni, megtalálni oly nehéz..
Keresem is,-ki tudja, hány éve,
hol lemondva, hol bízva, remélve.
Az ősz utolsó napjai még melegek,
de közelít a tél s a hideg fenyeget.
Lesz tüzelőd és fedél feletted,
nem csak a szél fúj majd mögötted?
Várja-e meleg étel gyereked,
vagy a hitelezők jóllaknak belőled?
Mennél vadászni a tisztásra,
fácánleves lenne vacsorára..
Ja, hogy te a fától nem látod az erdőt?
Vedd le szemedről a sötét kendőt!
B Ilona Tóthné
Kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése