Szonett 17
Azt mondod, barát vagy,-nyújtsd a kezed,
Akkor mindenben osztozom veled!
Jön bármi, mindegy az út hova vezet,
Egyfelé megyünk, gondolatom tied.
Az életben nem csak könny és bánat van,
Ha borús vagy, mondd el, mi a bajod,
Oszd meg velem, vedd le, mint nyűtt kabátod,
Én örömöt adok, fogadd el bátran.
Bizalmunk töretlen kell, hogy legyen,
Világitson, mint napsugár, fényesen,
Akkor szerető, igaz barátot kapsz.
Ha évtizedek múlva is úgy szólitsz
Mint tegnap,akkor tudom, hogy barát vagy,
Nem változott semmi és az is maradsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése