Akrosztichon
Tél van, rideg nappalok és éjszakák
Éhes emberek fagyos padokon
Lőre reszkető kezükben, szalmazsák
Ime ennyi számukra a világ...
Égig felérő farkasüvőltés
Róka remeg, zörren a sok havas ág
Zörejeket nyel el a fehér lepel
Én láttalak jönni felém fehérben
S szívemben a vágy hóban térdepel
Esik a hó, hiszen tél van, hideg
Kikeletre vár fázó madársereg
/BI/
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése