Nem fáj már, elmúlt
Egy érzés, mely tán sosem volt
Csak képzelet játéka csupán,
Egy báb, kiről azt hittem
Létezik bennem, de tévedtem.
Ostoba gőg, mely a felszinre tört.
Már látom, nem volt más,
Mint halványuló szivárvány.
A nap félrehúzta esőfüggönyét,
Ő szinét vesztve letündöklött.
Nem maradt nyomában más,
Mint csalfa csalódás.
Nem fáj már, elmúlt..
B Ilona Tóthné
Kép: saját
Kép: saját
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése