mikor utamra bocsátott:" szabad vagy,
védő szárnyaink alól elbocsátalak,
s tartsd mindig az igazhoz magad,
ne feledd, mától a magad ura vagy! "
A szabadság mámorában úsztam,
lelkemmel, mint a sas a kék ég alatt szálltam,
majd zabolátlan csikóként
rúgtam a végtelen puszta porát,
máskor kezemből röptettem a béke galambját..
De mindez csak álom volt, hisz a szabadság törékeny,
egy nagyon keskeny sáv az élet-ösvényen.
Éreztem, szabad csak akkor lehetek,
ha a jóról-rosszról magam dönthetek,
nem hazudok, s bátran kimondom azt, amit gondolok,
s ha senkinek tartanak, akkor is vagyok valaki.
A szabadságért küzdeni kell, áldozni,
sokan életüket adták érte,
s nem érhették meg kérdezni maguktól: megérte?
De a szabadság, e szent érzés nem latolgatás tárgya,
dönteni kell a gátló korlátokat-nem hiába...
Sokszor le kell győzni önmagamat,
szabadságomnak a gyenge test is korlátokat szab..
B Ilona Tóthné
Kép: Net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése