KARÁCSONYI GONDOLATOK

KARÁCSONYI GONDOLATOK
Herczeg László/ Medve/

Karácsony van, szent karácsony.
Most sem lett új nagykabátom.
Néhány csekkem nem fizetem.
Nem is vidám most a kedvem.
Kocsimba benzint nem veszek:
Nem ér az úton majd baleset.
Pénzem az unokáimnak adom.
Lefogyva szép leszek nagyon.
Bejglit már két éve nem eszek.
De jó, cukorbeteg már nem leszek!
Szerencsémre szeretnek a nők.
De Istenem, adjál több erőt!
Vagy részesíts szent kegyedben!
Tégy egy barlangba a hegyekben,
Hol elbújhatok szégyellni magam,
Mert önbecslésem cafatokban van.
Kitüntetéseimet néha előveszem,
De eladni mégis csak szégyenlem.
Emlékszem, míly boldogan álltam;
A névsorban a nevemre vártam.
Nem egyszer számos alkalommal.
Ma kidobnám az egész halommal
Hiszen most csak azok nyúlnak a kalácsért,
Akik semmit sem tettek a hazáért.
Csak szájukkal lettek honfiak, nagyok.
Míg én csak szürke, régi harcos vagyok.
Végül aztán azt is meg kellett élnem,
Itt az idő, már a holnaptól kell félnem,
Miközben messziről, hisz oda nem ütök,
Gúnyolnak vézna kis szúnyogcsődörök.