négy fal közé fészkel a magány,
csak a szél rázza az ablakokat,
lámpám fényében köröz egy bogár.
"Szívem körül süvöltenek
a NEM VAGY! és a NÉLKÜLED",
ó, bár csak tudnám, vajon
te is így éreznéd ezt?
Marcangol a gyötrő kétség,
vacog bennem a hiány hidege,
szívemben oly közeli a messzeség,
s elönt kérdések özöne...
A NINCS oly sok éve hörög
itt belül, miért? -soha nem
látlak már, homályba vesztél,
mint szemem előtt a füstkarikák...
Az idézet: Zelk Zoltán, Sirály
című verséből való
B Ilona Tóthné
Kép: Ne
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése