ŐSZ

B Ilona Tóthné

Csendesen szemerkél,
néha lehull egy-egy levél,
van a fán még ezer is tán',
szúnyókálnak faág ágyán..
-Könnyezel? Óh, ne tedd!
Nem az elmúlás még ez!
Csak a szele megérintett,
őszi szellő játszik veled..
Nézd csak, amint a vadrózsa
piros csipke-szeme rádkacsint,
a fel-fel bukó nap
mosollyal visszaint.
S a rezgő nyárfa alatt
pajkos szél nyalja arcodat.
Az egynyáriak kókadtan hajolnak
szirom-méhükben gyűjtik a magokat.
Szőlő sorok között serény embersereg
az ünnepi vígságot most szedi meg,
s a fák, bokrok ezer színben pompáznak,
mielőtt lombjukat átadják az elmúlásnak.

Őszi eső mossa le
fatestüket,
s tavasszal tisztán, ragyogva
újraszületnek..